x

Ripka Gergely

Pezsgők a Kakasban

Finom buborékok nyomában Tokajtól a Cristalig...

Immár hagyománnyá vált, hogy minden augusztus elején összejön egy szakmai-baráti társaság borászokkal, szakmabeliekkel (zömmel Hegyaljáról, Etyekről és a Mátrából) és együtt kóstolunk, beszélgetünk, adott tematika mentén. Az egész napos habkönnyű kis program Demeter Zoltán Kakas-dűlős teraszán kerül megrendezésre 4. éve és ha már a pezsgő központi kérdés a szóban forgó tokaji birtok mindennapjaiban, így idén az „elegáns buborék” került fókuszba. Hoztak tokajit (furmintot, hársat is), proseccot, trentoit, cavat és természetesen a champagne-i extázis és rácsodálkozás sem maradhatott el. A pezsgőkről és készítőikről Márkus Gyuri (szakértő) és Hantos Laci (kereskedő) mesélt. A jó hangulatú kóstoló tanulságai és jegyzetei:

Demeter Zoltán Pezsgő 2013

Teljes egészében a rátkai Újhegy furmintja. Amolyan kristályvízre hajazó neutrális illat, halvány oxidált jelleggel. Szellőzve cukrozott gyümölcsök tűnnek fel, brióssal. Meglepően zamatos, édes íz, mintha sokkal több cukor lenne benne, mint a korábbi zero dosage kiadásokban, és valóban: 11 g/l. A szén-dioxidot viszont sajnos csak nyomokban érezni, (kitöltés után percekkel már) gyakorlatilag csendesboros jellege van, pláne ha a világ bármely elismert pezsgőjéhez hasonlítom (Ne hasonlítsam? Oké.) 5+

 

Kikelet Hárslevelű pezsgő 2013

Sokkal intenzívebb habzás. Az illat is kifejezőbb, hársas, felismerhetően stephanie-s, sárga gyümölcsös. Az íze kicsit zilált, rendezetlen benyomást kelt. Itt is megvan egyfajta „laposabb” csendesboros hangulat, de legalább a savak valamivel határozottabbak. 5+

 

Kreinbacher Prestige Brut

Érezni ennek az illatában is némi oxidációt (ne lepődjünk meg ezen pezsgők esetében, nagyon sok időt töltenek palackban, úgy hogy az alapbor sokkal vékonyabb, mint a nagy csendesborok esetében...pont emiatt óriási művészet a jó pezsgő elkészítése). Ízre azonban végre egy szép, elegáns, pezsgő-szerkezetű ital: emelkedett, elegáns, finom, jó egyensúlyú, finom cukor és van stílusa, mindenekelőtt moderált pezsgése is! Szóval ez végre valóban pezsgő hangulatot áraszt. 6

 

Királyudvar Henye Pezsgő 2012

Klasszikus nem pezsgős év: forró, aszályos, savhiányos évjárat. Ennek megfelelően nagyon erőteljes oxidáció kezdte ki az egész bort. Kesernyés és édeskés ízek birkóznak benne, rendezetlen összképpel...4

 

Ca'Salina Prosecco

Murcis, illatban, megjelenésben (zavaros a kép, opálos) és bizony ízben is bizonytalan. Kifejezetten kesernyés, rövid, van egy játékos, kedves zamatossága, könnyedsége, de azért ezt a műfajt pont a makulátlan tisztaságáért, légiességéért kedvelem (legalábbis én). 3-4

 

Ferrari – Perlé Brut Trento 2006

Elegáns, finom, precíz, csiszolt pezsgő, igazán profi munka. Már az illat részletei, gazdagsága lenyűgöz. Ízben abszolút a világ elismert pezsgős stílusjegyeit hordozza magán. Bármikor szívesen innám és ráadásul eredeti, egyedi is. Remek buborékozás, kiváló textúra, kitűnő egyensúly és ízvilág. Mindenki elégedetten kacsintott össze. 6+

 

Eudald Massana Noya – Cava Reserve Brut Nature

Fáradt illat, gumis jelleggel. Az íz is egyértelműen túl van a csúcson (bár nekem Cava-k esetében nagyon sokszor van ilyen érzésem, ez lehet, hogy az én hibám). Egyszerre alkoholos és cukros ízek, egyensúlyi problémák és érettségbeli problémák mutatkoznak. 4

 

Delamotte Brut Champagne

A Delamotte-nak mindig a törékeny kecsessége és kedvessége vesz le a lábamról. Pont így volt ez most is. Tiszta Champagne illat: briós és sok-sok virág. Krémes, finom, tökéletes egyensúlyú és zamatú pezsgő, noha Stéphanie-nak is igaza volt abban, hogy ez valójában egy laza belépőszintnek felel meg, az igazi mélységeket ne itt keresgéljük. Becsúszással 7

 

Charles Heidsieck Brut Reserve

10-20 éves reserve borok alkotják 40 %-ban. A Charles Heidsieck 350-400 ezer palackot készít évente, amivel inkább kicsi-közepes méretű birtoknak minősül a borvidékén. Finom illat, tiszta kenyérhéj, toast. Ízben rendkívüli mélység. Finom ívek, hosszúság, rágható tartalom, de úgy hogy mégsem nehezül el. Nem véletlen, hogy alap brut champagne-ok közt mindig ez a világbajnok. 7+

 

Moet Chandon 2004 (Magnum)

Több más évjárattal együtt kóstoltam már pár éve egy masterclasson. Most is kiváló formában volt magnumból kóstolva. Egészen hihetetlen, hogy ezek a pezsgők 12 év után is ennyire élnek. „A kéntartalom játéka ez” – mondá Márkus Gyuri. Széna, fiatalos illat. Tele üde, friss, citrusos, gyümölcsös jeggyel, eleganciával. Kortalan egyensúly és szépség. Kifinomult, pontos, felismerhető reduktív stílussal. Ebből a magnumból is látszott, hogy ez a palackméret egyáltalán nem viseli meg annyira hosszú távon a pezsgőket, mint a sztenderd palack. Professzionális munka Champagne legnagyobb, mégis egyik legpatinásabb szereplőjétől. 8

 

Larmandier-Bernier Vieille Vigne de Cramant 2007

Oxidált hangulat ismét, toastos, karamelles illatok. Erős és nagy buborékok ízben, elég sok cukrot érezni benne, súlyos, hosszú ízű pezsgő, mely kissé nehézkes benyomást kelt összességében, de nagysága előtt azért meg tudok hajolni így is. 6+

 

Pol Roger Blanc de Blancs 2008.

A Pol Roger 1.6-1.7 millió palack pezsgőt készít évente. Amellett, hogy Churchill egyik kedvence volt, a mai napig az egyik legkiforrottabb, legmagabiztosabb, legszebb champagne-stílus is hozzájuk kötődik a fejemben. Virágos, briósos illat. Érezhetően nagy formában van. Erősek a buborékok, a savak pedig viszonylag nyersek, de talán ez a leghihetetlenebb, hogy ennyi idő után is mennyire vitális egy 2008-as pezsgő. A dosage 8 g/l, pont ideális. 7+

 

Cristal 2006.

Tiszta illat, makulátlan és nagyon is élő bor. Megdöbbentő mélységek és szerkezeti gazdagság. Ahogy az ember kortyolja, újabb és újabb rétegei tárulnak fel, amit egy buborékos italtól soha nem várnék. Azt szoktam elmondani laikusok számára is és ez örökérvényűnek tűnik: amíg az ember nem kóstol végig egy ilyen pezsgősort a végén egy hasonló nagyágyúval, addig túlárazott, indokolatlan bohóckodásnak tűnhet ez az egész Champagne-sztori (Dom Perignonostul, Cristalostul, James Bondos bohóckodástul, mindenestül). A történelmiség, a hihetelen szakmaiság, precizitás azonban nagyon finom különbségeket érlelt ki pezsgő és pezsgő között, amit először tanulni kell, aztán megérteni, végül rácsodálkozni. A részletek. - Melyek Champagne-nál nálam kivétel nélkül 7 pontig elérnek. Kevés dolognál érzi igazán egyértelműen az ember, hogy „ez igen, ez itt most A Világ Legjobbja”. A Cristal kompex csillogása közben valami ilyesmi történik meg velünk. - Ha készen állunk rá (de csak akkor). 10

X

Ripka Gergely

***Demeter Zoltán: Cabernet franc stílusok

Két nehéz évjárat vizsgázik

Azok, akik közelről figyelték a tokaji ikon munkásságát, biztosan emlékeznek még, hogy volt pár évjárat, amikor Demeter Zoltán Egerből (Nagytálya) vásárolt egy helyi termelőtől kékszőlőt, amit aztán saját pincéjében készített el. A szőlő természetesen a maximalista borász kívánalmai szerint lett művelve, beérlelve, szüretelve, hogy a nagyratörő vízióknak megfelelő minőség születhessen meg belőle (a név kötelez). Élénken él bennem a 2009-es első élmény (16 v/v %), de volt egy vékonyabb évjárat, aztán ismét tetszett az ugyancsak vastag 2013-as is, most pedig két olyan évjáratot fogunk megnézni, mely ékes példája annak, hogy az elmúlt 30 év két legviszontagságosabb évjáratában is lehetett izgalmas, időtálló vörösborokat készíteni… Nézzük is meg őket közelebbről:

Tovább

Ripka Gergely

Stílusgyakorlatok Moseltől az Etnáig

Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt

Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!

Tovább

Ripka Gergely

*Balassa 2017

Keserédes, felemás élmények

A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….

Tovább

Ripka Gergely

Az Alión-sztori

8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával

Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 2.)

Egy viszontagságos év édesei 10 év után

A pénteki száraz sor után még volt idő, kedv és persze hűtött palack néhány különlegesség erejéig. Nem csak tokajiak, külföldi borok is kerültek a pohárba. Lássuk, édesben mennyire sikerült szóra bírni a nehéz 2014-et...:

Tovább