x

Ripka Gergely

Heumann Pince – gyorsszemle (2o16)

Villány nemzetközi értékrend mentén, manufakturálisan

 

Villányban minden más borvidékünknél hamarabb és erősebben jelentek meg a 90-es években a nagy családi pincék. Akik először ébredtek, azok a meghatározók ma is, szükségtelen neveket sorolni. A legtöbb borvidékünkön mostanra a kis pincék, ha zárványszerűen is, de tényezőkké váltak. Villányban ezek a kis manufaktúrák talán kevésbé jelentősek, de néhány éve ezen a fronton is van mozgolódás. A kicsiket néhány lelkes külföldi befektető is erősíti, így egy kedves és világlátott pár: Heumann Evelyn és Erhard pincészete, akik gyüttmentekként nem jutottak pincéhez a városban, ezért egy kevéssé hangulatos, ám a célnak épp megfelelő ipari épületet szemeltek ki borászati álmaik megvalósításához. Minden négyzetcentiménterét ki is használjak a létesítménynek. Elképesztő tisztán és precízen dolgoznak. Nyilván a külpiac a meghatározó számukra, és ehhez kellő inspirációt is gyűjtenek kóstolással. Boraikkal korábbi munkahelyemen már találkoztam, Terra Tartarojukat nagyon szerettem, de ideje volt a frissítésnek:

Eric’s dream 2015

Kevés illat, elég visszafogott, de tiszta és technológiailag rendben van. Ízre egyszerű, nagyon könnyű, laza, picit a végén alkoholos, friss savú alap fehér. 4

 

Rajnai Rizling 2014.

Tercier petrol, benzin, nike cipő illata. Ízben nem lepnek meg a fickós savak, kissé vágnak is (8,7 g/l)! Nem mondom, hogy ez a sav mindenkinek kényelmes bort jelent, de tény, hogy egy izgalmas tétel, benne a fajta komolyságával is. 5+

 

Kadar_O 2015.

Elsőre elég riasztó, fémes illata van, aztán érdekes, hogy a Portugieser csak töredéke a bornak, mégis az adja a fő hangulatot: piros bogyós, primer jelleggel. Laza, könnyed, gyümölcsös, finom, vidám, hűvös kis vörösbor. 5

 

Lagona 2012.

Tiszta, kékfrankosos jellegű vörösbor. Fűszeres illat, meggyel, finoman. Ízre meleg érzetet kelt, finom tanninnal, szép savakkal. 5+

 

Kékfrankos 2014.

Kesernyés illat, meggyel, cseresznyével (maggal együtt) és kávéval. Elég rövid bor, de a cseresznye és meggy ízben is jólesik. 5

 

Kékfrankos 2007.­•

Mily szépen tud érni a kékfrankos, ha megkapja a törődést. Úgy tűnik, 2oo7 nagy évjárat volt Heumannéknál. Illatában meggy és cseresznye. Ízre hosszú, szép savú, tartalmas vörösbor, kellemes és arányos szerkezettel, amiben nem lóg ki semmi, hanem harmóniát érzünk. 6+

 

Syrah 2012

Meleg, testes, fűszeres, kissé alkoholos vörösbor. Ízben sok-sok fűszer, kis kesernyével a végén, mély bor, komoly testtel. Szép nagy Syrah. 6

 

Cabernet franc 2012.

Fajtajelleges, nagyon fűszeres illat. Édes, telt, testes, az alkoholtól ismét meleg karakterű bor. Hosszú, gazdag, szép franc. 6

 

Terra Tartaro 2011.

Likőrös, finoman bőrös illat. Hosszú, elegáns hordóval felöltötztetett bor, jó tanninnal, nagyboros súllyal. 6+

 

Terra Tartaro 2007.

Dohányos szép érettséget mutat az illat. A kortyot kissé uralják a szárító és erőteljes tanninok, de a 9 éves villányi csúcscuvée-től ma is sokat kapunk. Hosszan és kiválóan érnek a Heumann borok (főleg 2007-ből). 6+ 

 

X

Ripka Gergely

Stílusgyakorlatok Moseltől az Etnáig

Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt

Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!

Tovább

Ripka Gergely

*Balassa 2017

Keserédes, felemás élmények

A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….

Tovább

Ripka Gergely

Az Alión-sztori

8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával

Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 2.)

Egy viszontagságos év édesei 10 év után

A pénteki száraz sor után még volt idő, kedv és persze hűtött palack néhány különlegesség erejéig. Nem csak tokajiak, külföldi borok is kerültek a pohárba. Lássuk, édesben mennyire sikerült szóra bírni a nehéz 2014-et...:

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 1.)

Egy viszontagságos évjárat egy évtized után

Pollák Tibor barátunk szervezésében idén is volt alkalom belefeledkezni egy kicsit az idő múlásába. Ahogy minden februárban, 2024-ben is 10 éves borokat kóstolgattunk. Ezúttal ismét egy viszontagságos év, 2014 jött tehát a sorban. - Hűvös, esős esztendő, magas savak, sok válogatás a szüret alatt: kiváltképp szárazakban volt feladva a lecke. Semmi kiemelkedőre nem számít ilyenkor az ember, bár az igaz, hogy 2010-ből is voltak négy éve meglepetések (szárazban és édesben egyaránt). A képlet most is pofonegyszerű volt: termelőkkel, barátokkal, ismerősökkel kóstolgattunk tehát saját és nem saját, tokaji és nem tokaji borokat Bodrogkisfaludon, a magunk örömére és egy kicsit azért is, hogy tanuljunk belőlük. Nézzük is meg, milyen meglepetésekben volt részünk 2014-ből vakon:

Tovább