x

Ripka Gergely

Száraz tokaji old boys találkozó

Látványos mérkőzés: 2003-2008

Rég volt poszt. Időszerű már. Olyan kóstoló következik, ami nem csak borokat, de minket kóstolókat is kicsit megmért. Sok tanulsággal szolgált az este, hisz mostanra eljutottunk oda, hogy már nem fogadjuk el vakon sem a mítoszokat, sem a piaci pozícionálását egy-egy márkának, bortípusnak vagy borvidéknek. A csapatról elmondható, hogy igen nagy szórás jellemző rá feltétlen Tokaj-rajongás tekintetében... De kialakult már egy kontextus, van egy koordináta-rendszer, ami alapján el tudunk helyezni nagy(nak szánt) borokat vakon is. Bizony ezen a kóstolón is volt olyan kortalannak tűnő szépségű bor, mely kétszer-háromszor drágább, fiatalabb tételeket is kínos zavarba tudott hozni. Megint kiderült az is, mennyire sokat számít a szakszerű tárolás, megint kiderült, hogy élő legendák, legnagyobb borászok is mennyit tudnak változni az újabb és újabb évjáratok tanulságai mentén. Hogy finomabb vagy épp következetesebb irányba, arra nehéz válaszolni az idő és a borok megméretésének tükrében. Az viszont megint világosan látszott, hogy a 2003-as Szepsyk a maguk nemében csodák voltak, de a legmeghökkentőbb, hogy azok ma is. Nincs tehát igaza a szárazbor-szkeptikusoknak sem. Ezek a borok izgalmasak, komplexek, termőhelyiek így nyolc-tíz évesen is. Azt gondolom, a sok kiderüléssel rengeteget tanulhattunk ezzel a borsorral. Az ilyen kóstolókért valóban megéri borokkal mélyen ismerkedni.

A száraz tokajiak, főleg a furmint nagyon sokféleképp tudnak palackban fejlődni. Tizenöt év, amióta valóban beszélhetünk tudatos, termőhelyi száraz szelekciókról, még mindig csak egy másodperc, ha a bortörténelem vagy Tokaj időkerekén pörgünk. Útvesztő és komoly szakmai kihívás máig is önmagunkat definiálni a furminton és Tokaj más száraz borian keresztül. Stílusok, termőhelyek, eltérő technológiák, elméletek, teóriák sorát állították föl, majd dőlt le, vált tévedéssé némelyikük csalódások által (almasavbontás/2005, hordóhasználat kizárása, majd a többmenetes szüret térhódítása).
Dagadtos (ex-művelt alkoholista) jóvoltából most egy izgalmas utazásban lehetett részünk térben és időben. Ez az utolsó poszt a februárban megjelenő tokajguide16 borkatalógusának lezárása előtt:

 

*Szepsy Furmint 2008.*
Mély illat, jól ismert, kukoricával vezérelt tercier jegyek izgalmas sokadalmával, kandírozott gyümölcsökkel, viasszal. Koncentrált, hosszú az íz, bár némileg kesernyés is azért, ha egész őszinték akarunk lenni. Az mondjuk nem annyira kéne. Érezhetően fogyatkozik íze, de közben a nagy formátum és a stílus is süt belőle vakon. Nem érdemes kerülgetni a pincében. 6+

Györgykovács Furmint 2008.
Szúrós illat: poros, oxidált, sherrys, kenyérhéjas, reszelt almás. Gyümölcsöket csak egész halványan tud felmutatni. Üres az íz, bántanak a savak, eléggé baltával faragott és rusztikus benyomást hagy maga után szájban ez a szerkezet. A borászra jellemző szofisztikáltság most nem volt tettenérhető. Pedig Somlón szép volt 2008…. 5

Kerkaborum Reserve Furmint 2008
Nem volt fumrintos (a kissé ellentmondásos címke szerint van benne hárs is). Meglepően intenzív illat, koncentrált, mély palackbuké, barackkal és egy kissé magas illóval. Elég sok a maradékcukor, hosszan, krémesen nyúlik el szájban, ami mellett azért a savak is tartják a gyeplőt. Köves, izgalmas utóíz, de sajnos a levegő kikezdi: sütőtök és bágyadtság lesz rajta úrrá. Legalább egy pontot hanyatlik szellőzés után. Milyen kár, az erőteljes kezdés után. Gyenge 6

*Demeter Zoltán Veres 2009.*
A tipikus konzerv kukorica utal az érettségre. Ízben mintha itt sem lenne csontszáraz minden (pedig az), de legalábbis elég sima tapintású a bor felszíne. Komoly, érett, súlyos alapanyagnak tűnt most, pedig sosem volt ilyen. Hosszú íz, érezhetően sokkal tisztább, famentesebb, mint a korábbi borok, miközben rétegzett, és jól áll neki az érettség (ebben nem nem volt egyetértés), komplexitása számomra gyönyörködtető. A bor ugyebár nem volt fahordóban soha… 6+

*Demeter Zoltán Lapis 2009.
Kicsit döbbenten állok. Az első igazi csalódás. Sárgadinnye és sütőtök érezhető a pohárba szippantva, ám ha ez nem lenne elég, utána agyonnyom minket az émelyítő hordó. Sosem tűnt ez a bor ennyire hordósnak. Megszokhatatlan. Pedig itt is sokrétű, komplex szerkezetről tudnánk amúgy mesélni… nem kap viszont elég teret a bor, a csodás termőhely, mely ebben a borban mutatkozott be utoljára Demeter Zoltán Furmintként és én is sokkalta jobban kedveltem fiatalon. 5

*Szepsy Nyúlászó 2007.*
Ó igen, a childhood-hero borom…az első nagy kedvencem Szepsytől. Nagy öröm volt ráismerni vakon. És milyen sokminden van benne 8 évnyi fogság után is. Füstös, szepsys, érett és megint kissé kukoricás illat. Ilyen és kész, de mégis egyéniség és jó értelemben az. A hajdani puha szerkezet mostanra mintha izmosabb, masszívabb lenne sokkal, noha az elegancia persze közben azért megkopott. Súlya van a bornak. A cukor és az alkohol magas, volt akit zavart, nekem nem vált tőle egyensúlytalanná, 2007 ilyen. Hosszú, sűrű szálú, harapható, komoly beltartalmú kincs. Nagyra értékelem ma is. 7

Perrier Mersault Premier Cru 2008.
Szúrós, némileg illós buké, fával, és az eddigiek után teljesen más hangulattal. Azt mondjuk nem mondtam volna, hogy burgundi. Erőteljes savérzet. szinte rieslinges, nagyon sós világ, a végén disszonáns fémes jelleggel. Szikárabb, hűvösebb karakterű bor ez, sokkalta feszesebb is. Ma este erős kihívói akadtak… 6

Tokaj Nobilis Barakonyi Furmint 2008.*
Melegség, grillázs, termálvíz és füst. Az az érdekes, hogy már fiatalon is volt ebben a borban egy ilyen Szepsyt idéző hangulat, aztán az íz már egész más atmoszférát kelt. - Barack, erős savérzet és sok cukor. De micsoda élő bor ez kérem…. Csodálatos az egész kompozíció, ahogy a mai napig áll ez a bor a lábán, megingathatatlanul, szilárdan. Aztán pedig nézzük meg, mennyibe került… Nobilisba úgy tűnik, érdemes fektetni. 7

Tokaj Nobilis Barakonyi Hárs 2008.*
Az este egyik legnagyobb meglepetése. Visszafogott és kortalannak ható illat. Az első bor, aminél semmilyen érettséget nem lehet kitapintani. Elhinném azt is, ha azzal hitegettek volna vakon, hogy a bor egy éves. Elegáns is, fiatalos, finom savval, szép, cizellált részletek sorával. Csiszolt, fineszes, üde bor máig. Nagyon jó inni, igazi friss, kirobbanó, modern száraz tokaji, mely megelőzte korát. Évekig ilyen szép maradhat még. Akinek van belőle, vigyázzon rá. Nos, igen, egy bájos, mosolygós hárs megint zavarba hozta a mufurc furmintokat 7+

*Demeter Zoltán Szerelmi 2009.*
Trópusi gyümölcsös, enyhén oxidált jegyek, rusztikus hangulat, szúrós jelleg orrban. Komplex és nagyon sűrű a korty, de a végén kesernyés. Nem tudok elmenni szó nélkül mégsem a hosszúsága és a kompexitása mellett. Rágható az anyag, nagyon szép gyümölcs lehetett, de kár lenne már tartogatni… 6+

*Szepsy Király 2006.
Redukciós, gumis, füstös, koros illat. Disszonáns bor, mert szép, komplex és hosszú, telt bor, izmos savval (némi cukorral?), mégis közben egyúttal öregszik és így üresedő benyomást kelt. A szellőzéssel ez a keserves érzés csak erősödik. 6

*Szepsy Furmint 2006.
Annak idején ez volt a palackban rajnaisan érő ’petrolos’ birtokfurmint, ha emlékeznek…. Ez nem ugyanaz a bor, egész biztos. A palack defektes, elöregedett, oxidált, rossz sherryhez hasonlít. Cukor is van benne, erősek a savak, végén sóssággal, de nem igazán rendezett már ez a kép. Max 4

*Szepsy Nyúlászó 2005.*
Kukoricás, érett, hordós, gumis, redukciós illat. Fémes, hosszú, de száraz íz, súlyos anyagnak szánhatták, ez a törődés látszik. Hűvös hangulatú, erős savú bor. Volt, aki egyáltalán nem érezte tokajinak. Tény, hogy az eddigiektől merőben eltér a stílus. 6+

*Szepsy Szent Tamás 2005.
Érett, kukoricás és eléggé gazos, vegetális illat. Hosszú, kissé fémes, utóízében szalonnás ízt mutat. Nem elegáns egyáltalán, és nem is érik szépen… 5+

*Szepsy Király Hárslevelű 2005.
Hamisítatlan kukorica dől ennek az illatából is. Valami félrement ennél a bornál nagyon. Meleg tónusa van, elégett savakkal. Farnehéz korty, nem esik jól és valahogy a szürke középszerűség csapdájába is beleesik. Nincs igazán megfogható vagy pláne szerethető arcéle. 5

Lenkey Hárslevelű 2005.
Palackérett, tercier felhangok erősek benne ismét. Oxidált jegyek. Felismerhető benne viszont szépen Tokaj. Kemény savai kitartanak, utóízében viszont határozottan öregszik, űr képződött a kortyban. 5

*Szepsy Szent Tamás 2003.*
Ezt a bort én csak egyszer kóstoltam, évekkel ezelőtt, de volt aki több ízben is találkozott vele, és abban egyetértettünk, hogy megkérdőjelezhetetlen, mindenkori klasszisról van szó. Az illatába nem szerettem bele. Van egyfajta szalonnás hangulata is. Ízre viszont csordultig telt és rétegzett, sokrétű bor, tele izgalommal. A hordó most is nyomot hagy ízén és az alkohol sem lehet csekély. Krémes, hosszú íz, mely egyáltalán nem hat korosnak, igazi nagy bor. Hogy a kénen kívül mi konzerválta ily szépen ezt a bort, rejtély maradt a csapat számára. 7

*Szepsy Hárslevelű 2003.**
1-2 éve kóstoltam egy teljesen eloxidált palackot belőle. Meglepett a leleplezésnél. Fantaszikus formában van. Szénás, mélységes illat, nincsenek kiugró jegyek benne, inkább tűnt furmintnak (kevéske illóval). Ízben hihetetlen, mennyire frissnek hat. Időtlen és nagyonis élő bor, fókuszált és helyén van mindene. Jókor lép be a sav, jókor lép be a fa, nem telíti el az embert. Nagyszerű. Ma este szebb volt, mint a legendás Szent Tamás. A Hárs ismét bebizonyította, hogy sokkal szebben tud fejlődni palackban ennyi idő után, mint a furmint.7+

*Szepsy Cuvée 2007.**
Az este nem hozott óriási csalódásokat, de a biztonság kedvéért, a végére egy édes nagyágyúval tettünk pontot az izgalmas sor végére. Az utolsó cuvée Szepsytől. Kandírozott gyümölcsök, narancsos illat, melyben a muskotály játékossága most is előtérben van, propolisszal, mézzel, virágokkal. Hosszú és egyértelműen a cukorra építő korty, viszonylag kevés savval (meleg évjárat). Az alkohol is fontos szerepet kap az ízben. Felejthetetlenül koncentrált és gazdag bor. Erős 8

Kössz Attila a meghívást és hogy írhattam a borokról!

X

Ripka Gergely

Stílusgyakorlatok Moseltől az Etnáig

Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt

Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!

Tovább

Ripka Gergely

*Balassa 2017

Keserédes, felemás élmények

A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….

Tovább

Ripka Gergely

Az Alión-sztori

8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával

Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 2.)

Egy viszontagságos év édesei 10 év után

A pénteki száraz sor után még volt idő, kedv és persze hűtött palack néhány különlegesség erejéig. Nem csak tokajiak, külföldi borok is kerültek a pohárba. Lássuk, édesben mennyire sikerült szóra bírni a nehéz 2014-et...:

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 1.)

Egy viszontagságos évjárat egy évtized után

Pollák Tibor barátunk szervezésében idén is volt alkalom belefeledkezni egy kicsit az idő múlásába. Ahogy minden februárban, 2024-ben is 10 éves borokat kóstolgattunk. Ezúttal ismét egy viszontagságos év, 2014 jött tehát a sorban. - Hűvös, esős esztendő, magas savak, sok válogatás a szüret alatt: kiváltképp szárazakban volt feladva a lecke. Semmi kiemelkedőre nem számít ilyenkor az ember, bár az igaz, hogy 2010-ből is voltak négy éve meglepetések (szárazban és édesben egyaránt). A képlet most is pofonegyszerű volt: termelőkkel, barátokkal, ismerősökkel kóstolgattunk tehát saját és nem saját, tokaji és nem tokaji borokat Bodrogkisfaludon, a magunk örömére és egy kicsit azért is, hogy tanuljunk belőlük. Nézzük is meg, milyen meglepetésekben volt részünk 2014-ből vakon:

Tovább