x

Ripka Gergely

Kapi: egy dűlő csodája hatévente

A Disznókő aszúlegenda új évjárata

Nem kérdés, hogy a hegyaljai borászatok közül a Disznókő látványos pincéje az egyik legjelentősebb aszúműhely. A francia tőkével alapított birtok 90-es évek eleji alakulása óta a borvidék édes presztízstermékét helyezte tevékenységének fókuszába. A tudatos munka eredménye egy csiszolt, elegáns, borszerű aszústílus, a mádi termőhelyekhez hasonló komplexitással és mélységgel (mindig enyhébb cukorral, de élő savakkal, magasabb alkohollal). Gyakorlatilag minden évjáratot képesek felvonultatni azóta is aszúban. Mészáros László és csapata egyáltalán nem szkeptikus afelől, hogy az aszú a modern piaci és a mai fogyasztási trendekhez is illeszthető. Következetesen ebben a szellemben építik 25 éve aszúik piacát (állami oldalról csupán mostanában kezd méltó figyelem és törődés irányulni az aszú felé). A forradalmi Disznókő 5 és 6 puttonyos közben fogalommá lett napjainkra. Időnként a természet pedig megajándékozza őket és minket egy igazán exkluzív tétellel. A Kapi-dűlő felső parcelláinak legszebb termése 1999 és 2005 után 2011-ben is testet ölt aszú formájában. Éppen hat évente.

Ennek a különlegességnek a bemutatóján vehettem részt tegnap a Gerbeaud Házban. Megmaradt a puritán, fehér alapon kékkel megírt címke, sugallván, hogy itt semmi nem vonhatja el a figyelmet: a boré a főszerep. Tiszta furmint, a Kapi-dűlő első osztályú, magasabb parcelláiból (riolittufás törmelék, némi lösszel és agyaggal). Hosszú volt a szüret 2011-ben (szept. 28-nov. 11), és rendkívüli gazdagságú aszúborokat, esszencia tételeket adott, mondta el Mészáros László, birtokigazgató. Mielőtt azonban megkóstolhattuk a 4654 palackos új tételt, egyedi ráhangolódásban volt részünk a Disznókő és az Onyx fogásainak köszönhetően (melyben nagy valószínűséggel szándékosan egyetlen desszert fogás sem volt; helyette kacsa, hal, csirke és gyömölcsök variációi adták a zseniális rímeket a botritiszes, kajszis, citrusos ízek mellé).

Disznókő 1413 Szamorodni 2012.
Tán szokatlan, de annál elegánsabb welcome drinkben volt részünk. A dűlő első írásos említésének évét viselő szamorodni most is hozta imádnivalóan izgalmas formáját. Fiatalos szín és illat. Tropikális, gyümölcsös, picit viaszos, orrbamászó buké. Ízre inkább az édesség dominál, krémességgel, mellette finom, eleven savérzet adta lendülettel. 6

Disznókő Kapi 6 puttonyos tokaji aszú 1999.**
A klasszikus nagy évjárat különlegessége. Érettség dominál illatában. Gomba, grillázs, tercier hangsúlyok, kevesebb gyümölcs…amit aztán ízben kapunk meg bőséggel. Virgonc sav, telt, hosszú, nagyonis élő aszúbor. Lecsengése határozottan édes (több savat sejtettem volna). Aszalt gyümölcsös, éretten botritiszes karakter. Nem mondom, hogy klasszikus Disznókő utánérzést vált ki a bor, de igazi egyéniség, ez kétségtelen, és bizonyára az is marad jó ideig. 8

Disznókő Kapi 6 puttonyos tokaji aszú 2005.***
Igazi felső kategóriás nagyágyú. Emelkedettségét már illatban is érezni. Eleinte fehércsoki, poros illat, szép botritisz, pici illó. Sok sav, ízben valósággal szétfeszíti az erő. Temérdek citrus friss, tíz év után is kortalan. Ráadásul úgy sok a sav, hogy közben krémesség borítja be a rendkívül masszív szerkezetet. Vagány, határozott, kikezdhetetlen. Egyensúly, az eltéveszthetetlen Disznókő-stílusban prezentálva. Hatalmas kincs, egy utólag sikeressé vált, hűvös, esős aszús évből. 9+

Disznókő Kapi 6 puttonyos aszú 2011.***
Kirobbanóan friss illat. Citrusokkal, naranccsal, birssel. Hosszú savak és nagyon édes trópusi gyümölcsök játéka. Megdöbbentő savérzet egy meleg évből, ami bizony magas cukorérzetet is jelent (a Disznókőre kevéssé jelemző módon, de láthatóan a pincészet a Kapi esetében mindhátom kiadásban maximálisan teret engedett a termőhelynek és az évjáratnak). Mindenben nagyon sokat nyújt ez a bor. Most a fiatalos jegyek adják az alapszólamot, kíváncsi leszek, ha ezek a gyümölcsök szükségszerűen a háttérbe szorulnak, éretten, eljut-e a 2005-ös nagyságáig. 8+

X

Ripka Gergely

Stílusgyakorlatok Moseltől az Etnáig

Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt

Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!

Tovább

Ripka Gergely

*Balassa 2017

Keserédes, felemás élmények

A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….

Tovább

Ripka Gergely

Az Alión-sztori

8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával

Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 2.)

Egy viszontagságos év édesei 10 év után

A pénteki száraz sor után még volt idő, kedv és persze hűtött palack néhány különlegesség erejéig. Nem csak tokajiak, külföldi borok is kerültek a pohárba. Lássuk, édesben mennyire sikerült szóra bírni a nehéz 2014-et...:

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 1.)

Egy viszontagságos évjárat egy évtized után

Pollák Tibor barátunk szervezésében idén is volt alkalom belefeledkezni egy kicsit az idő múlásába. Ahogy minden februárban, 2024-ben is 10 éves borokat kóstolgattunk. Ezúttal ismét egy viszontagságos év, 2014 jött tehát a sorban. - Hűvös, esős esztendő, magas savak, sok válogatás a szüret alatt: kiváltképp szárazakban volt feladva a lecke. Semmi kiemelkedőre nem számít ilyenkor az ember, bár az igaz, hogy 2010-ből is voltak négy éve meglepetések (szárazban és édesben egyaránt). A képlet most is pofonegyszerű volt: termelőkkel, barátokkal, ismerősökkel kóstolgattunk tehát saját és nem saját, tokaji és nem tokaji borokat Bodrogkisfaludon, a magunk örömére és egy kicsit azért is, hogy tanuljunk belőlük. Nézzük is meg, milyen meglepetésekben volt részünk 2014-ből vakon:

Tovább