x

Ripka Gergely

Tállya Radicals folytatás....

Az első év trükkös édes kérdései

Nagyjából egy éve mutattuk be a tállyai radikálisok sztoriját. A mindössze pár éves birtok fő motorja a fiatal Szamosújvári Pali, a borász, Nagy Ákos, aki az etyeki Mérész Sándor mellett nevelkedett. Ők a két legfontosabb oszlopa a brigádnak, rendezvényeken is velük lehet a legkönnyebben összefutni. Előzmények és helyismeret nélkül csaptak bele a tállyai mélyvízbe. Világlátott, modern szemlélettel közelítettek a tállyai birtok felépítésébe, komoly elvárások mentén. Fiatalos, vidám arculat mellett a legmagasabb minőséget tűzték ki maguk elé, melyhez az elején Berecz Stéphanie tanácsaira is támaszkodtak. Az első borok kész vannak (2013). Szárazakból volt többféle próbatöltés, kísérlet, ami nem került piacra (most is kaptam kóstolót egy ilyenből: volt benne újfa, de szép sav és sok gyümölcs is). Elmondható, hogy a száraz borok bizony sokkal több kérdést hagytak maguk után a fiúkban. Mintha Tokaj sokkal inkább adná magát náluk is édesben, ami persze csak annak meglepő, aki pár éve bevette, hogy a száraz furmint a világmegváltó kulcsa Tokajnak.

Nagyon szimpatikus megfontoltsággal közelítenek a piac felé. Nem kapkodnak és látszik, hogy a majdnem jó, az náluk nem üti meg a nyilvánosságra érdemes szintet. A TR művek első boraikkal néhány borbárban, bisztróban már össze lehet futni. Végül egy száraz alapfurmint és egy édes bor adta a letisztult szortimentet, de akad a tarsolyukban egy igazán nagy dobás is, ezt mutatták meg most nekem a srácok.

TR édes 2013
Rózsaszín kolibri díszíti a dekoratív, igényes címkét. Virágos, trópusi gyümölcsös, szép illat, vaníliával. Csodás sav-cukor egyensúly (65 g/l cukorral). A tiszta és gördülékeny íz végén nagyon halvány kesernye és remek, friss savérzet marad. Szuper. 6

TR ??? 2013.**
És akkor az a bizonyos nagydobás. A bor már január óta le van töltve, egy nagyon magas minőségű szamorodni lett volna vele a végcél, aztán kiderült, hogy a cukor bőven 6 puttonyos kategória fölé emeli a bort (2013 egy csoda volt), viszont mivel egyfolytában megy a kavarás a szamorodni termékleírásával, ezért félszázaléknyi alkoholtartalom miatt a bor sajnos lecsúszik a hivatalos szamorodni-kívánalmakról. Ráadásul a helyzetet tovább bonyolítja, hogy a teljes tétel hagyományos tokaji palackba került (így tehát késői szüret/cuvée sem lehet). Borzasztók ezek a sarkos bürokratikus béklyók. A lényeg az, hogy a bornak egyelőre nincs termékbesorolása: legyen most annyi elég, hogy egy nagyon magas minőségű desszertbor, bőven az alap édes szintje fölött.
Egyértelműen modern aszús illat, tisztán, főleg kajszival. Ízre elképesztő krémes és végtelen hosszú, ugyancsak aszúkat idéz. Hatásosan demonstrálja, mekkora évjárat 2013! Szerkezetben megüti a szintjét bőven a borvidék legnagyobb presztizsű cuvée-inek. Szerencsés lesz, aki többéves korában is kóstolhatja ezt a kivételes tokaji kincset, ami pince első szerencsés évjáratában megszületett. 8

X

Ripka Gergely

Stílusgyakorlatok Moseltől az Etnáig

Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt

Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!

Tovább

Ripka Gergely

*Balassa 2017

Keserédes, felemás élmények

A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….

Tovább

Ripka Gergely

Az Alión-sztori

8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával

Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 2.)

Egy viszontagságos év édesei 10 év után

A pénteki száraz sor után még volt idő, kedv és persze hűtött palack néhány különlegesség erejéig. Nem csak tokajiak, külföldi borok is kerültek a pohárba. Lássuk, édesben mennyire sikerült szóra bírni a nehéz 2014-et...:

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 1.)

Egy viszontagságos évjárat egy évtized után

Pollák Tibor barátunk szervezésében idén is volt alkalom belefeledkezni egy kicsit az idő múlásába. Ahogy minden februárban, 2024-ben is 10 éves borokat kóstolgattunk. Ezúttal ismét egy viszontagságos év, 2014 jött tehát a sorban. - Hűvös, esős esztendő, magas savak, sok válogatás a szüret alatt: kiváltképp szárazakban volt feladva a lecke. Semmi kiemelkedőre nem számít ilyenkor az ember, bár az igaz, hogy 2010-ből is voltak négy éve meglepetések (szárazban és édesben egyaránt). A képlet most is pofonegyszerű volt: termelőkkel, barátokkal, ismerősökkel kóstolgattunk tehát saját és nem saját, tokaji és nem tokaji borokat Bodrogkisfaludon, a magunk örömére és egy kicsit azért is, hogy tanuljunk belőlük. Nézzük is meg, milyen meglepetésekben volt részünk 2014-ből vakon:

Tovább