Tállya Radicals folytatás....
Az első év trükkös édes kérdései
Nagyjából egy éve mutattuk be a tállyai radikálisok sztoriját. A mindössze pár éves birtok fő motorja a fiatal Szamosújvári Pali, a borász, Nagy Ákos, aki az etyeki Mérész Sándor mellett nevelkedett. Ők a két legfontosabb oszlopa a brigádnak, rendezvényeken is velük lehet a legkönnyebben összefutni. Előzmények és helyismeret nélkül csaptak bele a tállyai mélyvízbe. Világlátott, modern szemlélettel közelítettek a tállyai birtok felépítésébe, komoly elvárások mentén. Fiatalos, vidám arculat mellett a legmagasabb minőséget tűzték ki maguk elé, melyhez az elején Berecz Stéphanie tanácsaira is támaszkodtak. Az első borok kész vannak (2013). Szárazakból volt többféle próbatöltés, kísérlet, ami nem került piacra (most is kaptam kóstolót egy ilyenből: volt benne újfa, de szép sav és sok gyümölcs is). Elmondható, hogy a száraz borok bizony sokkal több kérdést hagytak maguk után a fiúkban. Mintha Tokaj sokkal inkább adná magát náluk is édesben, ami persze csak annak meglepő, aki pár éve bevette, hogy a száraz furmint a világmegváltó kulcsa Tokajnak.
Nagyon szimpatikus megfontoltsággal közelítenek a piac felé. Nem kapkodnak és látszik, hogy a majdnem jó, az náluk nem üti meg a nyilvánosságra érdemes szintet. A TR művek első boraikkal néhány borbárban, bisztróban már össze lehet futni. Végül egy száraz alapfurmint és egy édes bor adta a letisztult szortimentet, de akad a tarsolyukban egy igazán nagy dobás is, ezt mutatták meg most nekem a srácok.
TR édes 2013
Rózsaszín kolibri díszíti a dekoratív, igényes címkét. Virágos, trópusi gyümölcsös, szép illat, vaníliával. Csodás sav-cukor egyensúly (65 g/l cukorral). A tiszta és gördülékeny íz végén nagyon halvány kesernye és remek, friss savérzet marad. Szuper. 6
TR ??? 2013.**
És akkor az a bizonyos nagydobás. A bor már január óta le van töltve, egy nagyon magas minőségű szamorodni lett volna vele a végcél, aztán kiderült, hogy a cukor bőven 6 puttonyos kategória fölé emeli a bort (2013 egy csoda volt), viszont mivel egyfolytában megy a kavarás a szamorodni termékleírásával, ezért félszázaléknyi alkoholtartalom miatt a bor sajnos lecsúszik a hivatalos szamorodni-kívánalmakról. Ráadásul a helyzetet tovább bonyolítja, hogy a teljes tétel hagyományos tokaji palackba került (így tehát késői szüret/cuvée sem lehet). Borzasztók ezek a sarkos bürokratikus béklyók. A lényeg az, hogy a bornak egyelőre nincs termékbesorolása: legyen most annyi elég, hogy egy nagyon magas minőségű desszertbor, bőven az alap édes szintje fölött.
Egyértelműen modern aszús illat, tisztán, főleg kajszival. Ízre elképesztő krémes és végtelen hosszú, ugyancsak aszúkat idéz. Hatásosan demonstrálja, mekkora évjárat 2013! Szerkezetben megüti a szintjét bőven a borvidék legnagyobb presztizsű cuvée-inek. Szerencsés lesz, aki többéves korában is kóstolhatja ezt a kivételes tokaji kincset, ami pince első szerencsés évjáratában megszületett. 8