x

Ripka Gergely

Randevú a Kakasban/#1.

1. rész: A Kadarkák

Hol is kéne kezdődnie a szakmán belüli kommunikációnak? Hagyomány alakult ki a Kakas-dűlőben pár éve. Gervai János (Onyx* - headsommelier) és *Demeter Zoltán közös szervezésében egyre népesebb szakmabeli csapat/baráti kör verődik össze augusztusban, hogy valami kis tematika mentén beszélgessenek, megosszák egymás közt saját tapasztalataikat különféle témákkal kapcsolatban. A nap alaptematikája a kadarka volt, de utána természetesen a környékbeli neves borászok jóvoltából száraz tokajiak is kerültek a poharakba. Közben mesélt a kadarka és a furmint múltjáról Nagy Kornél, történész, jelenéről pedig Kovács Tibor, a Hétszőlő színeiben. Sok téma felszínre került az édesítés betiltásától, a régi és a mai borsajtó szerepein át a bioművelés és a klónkísérletek kérdésköréig. Mindenki tudott és mindenkinek lehetett újat mondani és ez a legjobb az egészben.

Akik az este beszélgetéseit még irányították: Bott Frigyes, Losonci Bálint, Bukolyi Marcell, Alkonyi László, Karner Gábor, Szecskő Tamás, a Posta testvérek, Stefan Wille-Baumkauf, Berecz Stéphanie és Zsolt, Juhász Szabolcs, de jelen volt Rókusfalvy Pál, illetve Tokaj polgármestere és sokan mások is. Fontos, hogy lehetőség, hely, idő legyen az évközi teendők közepette a termékeny és őszinte együttgondolkodásra is. (Miközben Pataki Péter csodás paprikáskrumplija és Demeter Zoltánék lecsója kísérte a remek borok sorát:)

Heimann Kadarka 2013
A klasszikus halvány kadarka-szín. Illatában finom karácsonyi hangulatú fűszerek, melegséggel. Ízben tele van finom, friss gyümölcsökkel, ami Heimannék kadarkáját ellenállhatatlanná teszi: piros ribizli, szörpös hangulat, némi behízelgő édességgel. Ilyen egy élvezetes kadarka, ami a 30 fokban is jól esik. Megbízható, szép munka. 5+

Sebestyén Iván-völgyi Kadarka 2012.
Mélyebb, koncentráltabb, színre és illatra is. Dzsúzosabb illat, rumosmeggy és meggylé hangulatával. Teltebb és meglepően savasabb is a forró év ellenére a Heimannál. Fanyarabb, de egyszerre dúsabb, telebb, alkoholosabb textúra. Keményebb, kissé karcos savai miatt még lehet, hogy kicsit fiatal is. Később lehet, hogy őt igazolja az idő, egyelőre nem tetszett jobban. 5

Gál Tibor Kadarka 2013
Szekszárd után Eger következett. Málnás, ismét gyümölcshangsúlyos, intenzív illat jellemezte Gálék kadarkáját. Ízben itt is az édeskés jegyek tűntek ki, telt, fiatalos formában. Kicsit talán zilált még, nyugodtan érlelhetjük pár évet, mert jó anyag… 5

Bott Frigyes Kadarka 2013.*
Amikor az ember azt érzi, egy fajtából már nem nagyon lehet többet, szebbet kihozni. Intenzív, tiszta illat málnával és eperrel. Parádé az egész. Finom savak, finoman szerkesztett, mégis természetes arányosság jellemzi. Szuperül iható bor, és azt hiszem erről ismerszik meg a jó kadarka: néhány kivételes évben, ha hagyja magát, igazi joywine! Ehhez a fajtához azonban kell az alázat és a fajtaspecifikus érzékeny törődés. Bott Frigyesnél ezt minden fajta megkapja. 6+

Posta Kadarka 2012
Visszafogott illat, enyhe vetegális hangulattal. Gyümölcshangsúlyos bor, meleg évből. Jólesők a savai is, egy eddig nem tapasztalt plusz feszességet, tartást adnak a bonak. Ahogy a lecsengés is szárítóbb, az édeskés alapízek mellett/után. Szép. 6

Posta Kadarka 2011
Tompább, nem egészen tiszta az illat. Fajtajelleges, hosszú, gyümölcsös íz, kicsit kár az illatáért. Tartja magát azért 4 év után is. 5

Günzer Kadarka 2012
Enyhe, bizonytalan illat. Sokkal vörösborosabb stílus, mint az eddigi könnyedebb (silleres) kadarkák. Kesernyés, tanninosas, savasabb és testesebb is, ami egészen biztos, hogy a borász stílusával is összefüggésben van. Kár, hogy ez némileg a fajtakarakter rovására ment most. 5

Maurer 1880 Kadarka 2012
Na ez bizony nem tiszta illatban: törkölyös, zöldes, enyhén fülledt jelleg. Valami tisztátalan közeggel biztos, hogy találkozott az alapanyag. Ízre sok fajtajelleges gyümölcs, és érdekes, de itt nem érezni nyomát hibának. 4

Gróf Buttler Kadarka Aszúesszencia 2005.*
Marcell hozott nekünk egy száraz kadarkát is, de az sajnos oxidálódott a 10 év alatt. Ez a veszély ezt a természetes cukorral rendelkező bort nem fenyegette viszont. Kajszis, barackos, csokis lehengerlő illat. Fekete pohárból, de igazából borostyán színét szemlélve is MW legyen a talpán, aki megállapítja, hogy ez kékszőlőből készült bor. Nyilván a botritisz a színanyagokat is kiszedte a bogyóhéjból. Magas cukor, krémes tapintás, telt, tekintélyes beltartalom jellemzi. Hosszú íz, tele kandírozott és friss gyümölccsel. Nagyon egyedi az egész bor karaktere; finom komplexitása semmi máshoz nem hasonlítható. Marcell azt kérdezte tőlem a végén, hogy tokajiakkal összevethető-e, azt mondtam, minőségben simán, holott a szerkezet és a hangulat persze egészen egyedi. 7+

Szecskő Rubintos 2012
A Rubintos fajta egyik szülője a Kadarka, így került ebbe a társaságba a borász jóvoltából. Kissé populáris vörösöbor illat az eddigiek után, bármiféle egyéniség nélkül. - Elég megfoghatatlan, enyhén kesernyés, valamelyest telt bor, de emlékezni rá nem fogok napok múlva. 5

Karner Vitézföld Kékfrankos 2012
Ráadásként a mátrai fiúk hoztak még két kékfrankost is. Lila szín, hihetetlenül fiatalos az egész bor 3 év után is. Illatban a kékfrankosnál nekem elég gyakori erdei gyümölcs joghurt a meghatározó. Vagány sav, erős termőhelyi karakter, és amint említettem, a bor ma még csikó… 6

Losonci Gereg Kékfrankos 2011
Finom gyümölcsök illatban, főként meggy és cseresznye. Kesernyésebb, nyersebb íz, kemény karakter, melyben ismét a termőhely a meghatározó. Szép, egyedi, különleges példa volt mindkét bor Kékfrankosra. 6


(Nehéz lenne megállapítanom, melyik kékszőlő fajtánkban hiszek jobban egyébként. Időről-időre akad azonban már Kadarkáből és Kékfrankosból is néhány példa, ami alapján összemérhetőnek érzem ezeket a borokat alap rhone-völgyi vagy toszkán borokkal. Persze egyik sem lesz soha olyan, és nem is kell olyannak lenniük. A saját identitásukat kell megtalálniuk a Grenache-ok, Sangiovese-k, Pinot noirok közt. A kadarka érzékenysége és változatossága okán nehéz helyzetben van, valaha meghatározó fajta volt, de a nagyüzemi termesztésben sem volt igazán megtárülő befektetés, silány bort adó fajtaként gondolnak rá sokan ma is, ráadásul beszűkült területi hányada alapján még inkább nehéz lesz belőle márkát faragni. Holott a kékfrankoshoz képest lágyságával, finom fűszereivel, édes gyümölcseivel közérthetőbb borokat adna.)

Pár nap és folytatjuk a száraz tokajiakkal…

X
Ősz van

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

III. Franc & Franc: november 24-25

Szakmai fórum és pincetúrák a Villányi Franc jegyében

Villány is választott magának egy csillagot. Na nem olyat, mint az egri csillag, sőt tudvalevő, hogy bikavérjük és furmintjuk sincs. Három esztendeje már, hogy a villányi borászok a Cabernet franc-t tűzték zászlajukra. Talán a legtöbb olvasónak nem újdonság, hogy hazánkban az idő ezt a fajtát igazolta jobban a két cabernet közül. Ennek jegyében 2015-ben a Cabernet franc egyik őshazájából, a Loire-völgyéből hívtak meg vendég borászokat Villányba, míg tavaly már az egész óvilágból érkeztek franc-hívő pincészetek (Friuli Gravi régió, Balkán-térség). Két éve bevezetésre került a prémium és super prémium kategória is a Villányi Franc márkanév és logó mellé (a prémiumnál max 60 hl/ha terheléssel, legalább egy éves hordós érleléssel, míg a super prémium esetében 35 hl/ha terheléssel készül, egy évet tölt hordóban és egy évet palackban, első évjárata a 2014-es volt). De mit tud a franc, ha villányi? - Nos erre keresi a választ a Franc&Franc idei eseménysorozata.

Tovább

Ripka Gergely

Időutazás bikavérben

Egri és szekszárdi klasszisok tanulságai

Nehéz téma a bikavér. Rögtön egy keserű vallomással kell kedzenem, szinte mindig hiányérzettel gondolkodom a bikavár kapcsán. Kialakult ugyan szabályozás mögötte, de nem tűnik semmilyen szempontból olyannak, amivel az átütő siker garantálható lenne Egerben (vagy akár Szekszárdon). Mert van példásul az egrieknek superior meg grand superior, de érzett már ezek között a kategóriák közt valós színvonalbeli különbségeket bárki? Talán ez a kóstoló eldönti. Az összetétel eleve túl sokféle lehet (ráadásul a magasabb kategóriánál még több fajta bonyolítja a képet). Mindez nagyban megnehezíti, hogy a bornak egységes stílusa, identitása mehessen át a köztudatba.

Tovább
Dönnhoff, Nahe.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

Dönnhoff: rajnai a megérkezett borivónak

A komoly szőlőfajta, melyet mégis bárki megért

A rajnai-rajongóknak bizonyára nem kell bemutatni az ikonikus német pincét. Dönnhoff. - Huszonöt hektáros családi birtok, több dűlőben a Nahe-folyó mentén. Meredek domboldalak, részben vulkanikus, agyagos, palás kövekkel. Termőhely-közeli szemlélet, s mindennek mentén tiszta filozófia. Bevezető gondolatnak még annyit, hogy a németek megcsinálták azt, ami nekünk ezidáig egyik fajtánkkal sem sikerült: eredeti és egyszerre szerethető bort készíteni a fajtájukból, mely evidens igazodási pont az egész világ számára. Mert akárhány ismerősömnek (laikus vagy szakmabeli) mutatok német rajnait, a hatás mindig ugyanaz: „Hu, ez nagyonjó!”.

Tovább