x

Ripka Gergely

Szerelem, barátság, BorStore, Berlin!

Interjú Csorba Gáborral

Csorba Csocsó Gábort számos borszerető olvasó ismerheti már. Ő a Bortársaság/Lánchíd intézményének boltvezetője. Vörös haj, bringa, nagy mesélőkedv, fülig érő mosoly és a borok, finom ízek szeretete: nem lehet eltéveszteni. Sok féle produkcióban, szerepkörben összefuthattunk már vele a bolton kívül is, de nem olyan rég új, izgalmas, határainkon kívüli boros projektbe vágta a fejszéjét. Kivel, mikor, miért és milyen fogadtatás mellett, erről faggattuk őt:

Tudják már Berlinben, mi a BOR szó jelentése?
Pár százan már biztosan. Három hete indultunk, és kitaláltunk néhány ötletet, hogy hírét vigyük ennek a számunkra fontos szónak. Az egyik leghatékonyabb eszközünk egyébként a honlapunkon található angol-magyar borszótár, amire elég sokan rátalálnak netes keresőkön keresztül. Egy másik eszköz épp a nyitó eseményünkön debütált, ahol egy felhívásra a résztvevők mindenféle tréfás-kreatív szóösszetételt találtak ki a BOR szóra, és teleírták vele az egyik falat. Az egyik kedvencem a "Don't bore me, but BOR me!" volt.

Mesélj, honnan származik a borstoreberlin ötlete?
Szedlacskó Máté barátommal és társammal régen együtt dolgoztunk a Bortársaság Lánchíd utcai boltjában és mindig jól kijöttünk egymással. Később különváltak útjaink. Ő folytatta az egyetemi tanulmányait a berlini Humboldt egyetemen, én pedig egy szerelmi ügy miatt lettem rendszeres látogató a német fővárosban. Ha én voltam kint, vagy épp ő jött Budapestre, mindig összefutottunk egy pohár borra és dumáltunk erről-arról. Egy ilyen borozgatás közben jött a gondolat, hogy valószínűleg megérett az idő és a helyzet arra, hogy a megszokottól teljesen eltérő módon vágjunk bele egy boros vállalkozásba. A Bortársaság választékát nagyon erősnek érezzük, a közös múltunk miatt pedig kézenfekvő volt innen válogatni és stratégiai partnernek megnyerni őket. Szoros kapcsolat van közöttünk, de függés nincs, önállóak vagyunk.

Miről szólt ez a múltkori, szombati bemutató, mi volt a koncepció?
A honlapunk indulásakor két féle hat palackos borválogatást találtunk ki, a Hallo Berlin! és a Hallo Berlin! Fresh-t. Ezek a válogatások szerintünk egész jó keresztmetszetet adnak a hazai, minőségi borokból, ráadásul üzenetnek sem rossz, így erre húztuk rá a Grand Openingre keresztelt start kóstolónkat. A Grand szó végül igaz lett, 100 fő jött el az első kóstolónkra, ami kezdésnek szép szám. Izgultunk rendesen, hogy beférjen mindenki, és hogy legyen elég pohár. Az egész esemény olyan volt, mint egy különleges ünnep. Jó volt látni a sok pozitív visszajelzést: teleírták jókívánságokkal az egyik komplett falat, rúzsos csókokkal lett tele egy BorStore feliratú lufi, fotókon hashtaggelték a BorStore-t. Azt éreztük, hogy ezek az emberek szeretik a borainkat, minket is, és drukkolnak nekünk. A kóstoló közben többen mondták, hogy mennyire várták, hogy végre elérhető a finom magyar bor Berlinben is. Érezhető volt a „valami elindult” hangulat.

Milyennek látod egyébként te a németországi piacot? Ők azért elég elkötelezettek a saját boraik mellett, nem?
Németországnak nagyon jó boraik vannak. Ki ne ismerné például a német rieslingeket, ami egyébként nekem is az egyik kedvenc fajtám?! A német fogyasztók kedvelik is a borokat, hozzászoktak a magas minőséghez és büszkék a saját termékeikre. Jelen pillanatban a borfogyasztás erősödik Németországban, és a jól megszokott borokon túl, egyre nagyobb teret kapnak a különleges, egyedi, limitált, vagy organikus italok. Ennek mentén újragomboljuk a kabátot és a megszokottól eltérően beszélünk a magyar borról és olyan termékeket mutatunk be, ami szerintünk túlmutat az átlagos/jó borokon. Berlin a székhelyünk és ez a város kicsit más, mint a többi német nagyváros. A közelben nincs borvidék, még nagyobb a kíváncsiság, a nyitottság az újra. - Szóval tökéletes környezet egy olyan startup tevékenységekhez, mint a miénk. Magyar borral a mi helyzetünk elég speciális. A német fejekben még ott van a magyar bor emlékképe, akkor is, ha az esetek többségében ez már majdnem teljesen elfakult, vagy nosztalgikus képekben létezik. Új köntösben frissítjük fel az élményeket.

Középtávú céljaitok mik lennének? Terveztek a közeljövőben valami hasonló eseményt odakinn?
Legfontosabb most az, hogy a beérkezett rendeléseket feldolgozzuk, és rendben, időben kiszállítsuk. Jelenleg ez viszi el a legtöbb fókuszt, egyben mutatja azt is, mennyire jó a visszhang. Az is fontos, hogy minél több helyre eljusson a hír: létezünk. Organikusan szeretnénk fejlődni, nem fogunk kapkodni. Ha jól dolgozunk, akkor a táborunk szépen nőni fog, és ha megfelelőek a körülmények, akkor továbblépünk. Sokan kérdezik, hogy lesz-e boltunk, vagy meg szeretnénk-e maradni az internetes értékesítésnél. Egyelőre a lehetőségeink korlátozottak, és mélyebben meg kell ismernünk a piac reakcióját, hogy erre válaszolhassunk. Azt viszont megígérhetjük, hogy másfél-két havonta különböző berlini helyszíneken felbukkanunk és egy bizonyos koncepció mentén bemutatunk magyar borokat. Mátéval épp most fogjuk kitűzni a következő dátumot, ami valamikor áprilisban lesz. Vagány lesz, azt garantáljuk!

 

További részletek és infók: https://borstore.de/

 

 

X

Ripka Gergely

Lenkey Géza – gyorsszemle

Szólóban és Takács Lajossal

A cím nem éppen szerencsés. Lenkey Géza borait ugyanis nem szabad gyorsan kóstolni. Meg kell adni nekik a türelmet. Érlelt tokajiak, melyek eleve maguk is hosszan készülnek, hosszú időt töltenek hordóban, míg a borász türelmesen vár (némileg szembemenve a piac elvárásaival). Vállaltan és büszkén készíti ezeket a borokat, melyet részben talán épp a piac, talán a családi változások alakítottak így: egyrészt ugyebár Gézának egy hirtelen életmódváltást jelentett a mádi birtok (édesapja halálával), de úgy döntött nem adja fel ezt a hagytékot, másfelől pedig Géza nem is szeretné elkapkodni a borok piacra dobását. Más a cél, más az ember is, mint a legtöbb pincénél. Most először jártam Gézánál, s kibe botlik nála a látogató, hát nem a jó Takács Lajosba?

Tovább
Hölgyeim és uraim: íme, a 10 pontos borélmény.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//2.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

A február a furmint hónapja, mely vállaltan egy száraz furmintokról szóló eseménysorozat, egy hónapon át. Szembe kell azonban néznünk a ténnyel, hogy Tokaj még mindig inkább a világ legjobb édes borának, az aszúnak a hazája. Ez tette naggyá és a furmint tehetsége is ezekben a különleges minőségű borokban érhető tetten a legszebben Hegyalján. Folytatódik interjúnk Mészáros Lászlóval, a Disznókő birtokigazgatójával, aki az aszú 2013-as újragondolt termékleírásában fontos reformer szereplőként vett részt. Interjúnk első részében alaposan végigkövettük vele a feldolgozás főbb mozzanatait, illetve, hogy az új szabályozás mennyivel logikusabb arányokat ír elő a régihez képest. Ma az aszú erjedésének és érésének több évszázados titkairól, aszústílusokról, az esszencia és a koncentráció kérdéseiről a piac tükrében, a puttonyszámok szerepéről és a mai termékleirás szerencsés vagy épp hézagos aspektusairól lesz szó:

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//1.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

Tokaj-Hegyalján a Hegyközségi tanács döntésének nyomán, miniszteri döntéssel 2013-ban megváltozott a szabályozás az aszú körül. Annak idején erről sokat cikkeztek, de a változásokból szinte csak két info ment át a köztudatba: az aszúnak 120 g/l fölötti cukortartalommal kell rendelkeznie, és hogy a 3 és 4 puttonyos aszú ezzel meg is szűnt. Ennél azért többről van szó, melynek most kezd igazán visszhangja lenni, hogy egyrészt átmegy a gyakorlatba, másrészt sokan sokféleképp vélekednek arról, mi is a szerepe Tokajban (és a nagyvilágban) az aszúnak, a világ legjobb természetes édes borának.

 

Tovább
Rákóczi Aspremont Kúria, Mád

Ripka Gergely

Tovább