x

Ripka Gergely

Szerelem, barátság, BorStore, Berlin!

Interjú Csorba Gáborral

Csorba Csocsó Gábort számos borszerető olvasó ismerheti már. Ő a Bortársaság/Lánchíd intézményének boltvezetője. Vörös haj, bringa, nagy mesélőkedv, fülig érő mosoly és a borok, finom ízek szeretete: nem lehet eltéveszteni. Sok féle produkcióban, szerepkörben összefuthattunk már vele a bolton kívül is, de nem olyan rég új, izgalmas, határainkon kívüli boros projektbe vágta a fejszéjét. Kivel, mikor, miért és milyen fogadtatás mellett, erről faggattuk őt:

Tudják már Berlinben, mi a BOR szó jelentése?
Pár százan már biztosan. Három hete indultunk, és kitaláltunk néhány ötletet, hogy hírét vigyük ennek a számunkra fontos szónak. Az egyik leghatékonyabb eszközünk egyébként a honlapunkon található angol-magyar borszótár, amire elég sokan rátalálnak netes keresőkön keresztül. Egy másik eszköz épp a nyitó eseményünkön debütált, ahol egy felhívásra a résztvevők mindenféle tréfás-kreatív szóösszetételt találtak ki a BOR szóra, és teleírták vele az egyik falat. Az egyik kedvencem a "Don't bore me, but BOR me!" volt.

Mesélj, honnan származik a borstoreberlin ötlete?
Szedlacskó Máté barátommal és társammal régen együtt dolgoztunk a Bortársaság Lánchíd utcai boltjában és mindig jól kijöttünk egymással. Később különváltak útjaink. Ő folytatta az egyetemi tanulmányait a berlini Humboldt egyetemen, én pedig egy szerelmi ügy miatt lettem rendszeres látogató a német fővárosban. Ha én voltam kint, vagy épp ő jött Budapestre, mindig összefutottunk egy pohár borra és dumáltunk erről-arról. Egy ilyen borozgatás közben jött a gondolat, hogy valószínűleg megérett az idő és a helyzet arra, hogy a megszokottól teljesen eltérő módon vágjunk bele egy boros vállalkozásba. A Bortársaság választékát nagyon erősnek érezzük, a közös múltunk miatt pedig kézenfekvő volt innen válogatni és stratégiai partnernek megnyerni őket. Szoros kapcsolat van közöttünk, de függés nincs, önállóak vagyunk.

Miről szólt ez a múltkori, szombati bemutató, mi volt a koncepció?
A honlapunk indulásakor két féle hat palackos borválogatást találtunk ki, a Hallo Berlin! és a Hallo Berlin! Fresh-t. Ezek a válogatások szerintünk egész jó keresztmetszetet adnak a hazai, minőségi borokból, ráadásul üzenetnek sem rossz, így erre húztuk rá a Grand Openingre keresztelt start kóstolónkat. A Grand szó végül igaz lett, 100 fő jött el az első kóstolónkra, ami kezdésnek szép szám. Izgultunk rendesen, hogy beférjen mindenki, és hogy legyen elég pohár. Az egész esemény olyan volt, mint egy különleges ünnep. Jó volt látni a sok pozitív visszajelzést: teleírták jókívánságokkal az egyik komplett falat, rúzsos csókokkal lett tele egy BorStore feliratú lufi, fotókon hashtaggelték a BorStore-t. Azt éreztük, hogy ezek az emberek szeretik a borainkat, minket is, és drukkolnak nekünk. A kóstoló közben többen mondták, hogy mennyire várták, hogy végre elérhető a finom magyar bor Berlinben is. Érezhető volt a „valami elindult” hangulat.

Milyennek látod egyébként te a németországi piacot? Ők azért elég elkötelezettek a saját boraik mellett, nem?
Németországnak nagyon jó boraik vannak. Ki ne ismerné például a német rieslingeket, ami egyébként nekem is az egyik kedvenc fajtám?! A német fogyasztók kedvelik is a borokat, hozzászoktak a magas minőséghez és büszkék a saját termékeikre. Jelen pillanatban a borfogyasztás erősödik Németországban, és a jól megszokott borokon túl, egyre nagyobb teret kapnak a különleges, egyedi, limitált, vagy organikus italok. Ennek mentén újragomboljuk a kabátot és a megszokottól eltérően beszélünk a magyar borról és olyan termékeket mutatunk be, ami szerintünk túlmutat az átlagos/jó borokon. Berlin a székhelyünk és ez a város kicsit más, mint a többi német nagyváros. A közelben nincs borvidék, még nagyobb a kíváncsiság, a nyitottság az újra. - Szóval tökéletes környezet egy olyan startup tevékenységekhez, mint a miénk. Magyar borral a mi helyzetünk elég speciális. A német fejekben még ott van a magyar bor emlékképe, akkor is, ha az esetek többségében ez már majdnem teljesen elfakult, vagy nosztalgikus képekben létezik. Új köntösben frissítjük fel az élményeket.

Középtávú céljaitok mik lennének? Terveztek a közeljövőben valami hasonló eseményt odakinn?
Legfontosabb most az, hogy a beérkezett rendeléseket feldolgozzuk, és rendben, időben kiszállítsuk. Jelenleg ez viszi el a legtöbb fókuszt, egyben mutatja azt is, mennyire jó a visszhang. Az is fontos, hogy minél több helyre eljusson a hír: létezünk. Organikusan szeretnénk fejlődni, nem fogunk kapkodni. Ha jól dolgozunk, akkor a táborunk szépen nőni fog, és ha megfelelőek a körülmények, akkor továbblépünk. Sokan kérdezik, hogy lesz-e boltunk, vagy meg szeretnénk-e maradni az internetes értékesítésnél. Egyelőre a lehetőségeink korlátozottak, és mélyebben meg kell ismernünk a piac reakcióját, hogy erre válaszolhassunk. Azt viszont megígérhetjük, hogy másfél-két havonta különböző berlini helyszíneken felbukkanunk és egy bizonyos koncepció mentén bemutatunk magyar borokat. Mátéval épp most fogjuk kitűzni a következő dátumot, ami valamikor áprilisban lesz. Vagány lesz, azt garantáljuk!

 

További részletek és infók: https://borstore.de/

 

 

X

Ripka Gergely

Nagy bor az, ami úgy gazdag, hogy jól iható!

Kaláka borok a megkezdett úton tovább...

Alkonyi László a 2013-as évjárattal mutatkozott be borászként. Borszakírói pályájáról már számos korábbi posztban és interjúban szót ejtettünk, és Kalákás munkásságát is nagy figyelemmel követi az egész szakma. Alkonyi László nagyon fontos igazságokra világított rá hajdani írásaival. Az a fajta radikális hang volt ő, amely kendőzetlenül tárt fel szakmai problémákat, mellyel a rendszerváltás utáni borágazat küzdött. Ezt persze számos borász igen rosszul fogadta, a háborúskodásból pedig az lett, hogy mostanra ez a hang borokban próbál kifejeződést találni inkább, mégpedig Tállyán. Az összes forgalmi boráról beszámoltunk korábban.

Tovább
Poszt hamarosan

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

Negyed évszázad megbízhatóság Hegyalján

25 éves a Disznókő

Nehéz lenne mondani még egy olyan birtokot Tokaj környékén, ahol ennyire stabil és precíz minőséggel volt dolgunk a kezdetek, a rendszerváltás óta. Akármilyen borkategóriáról beszélünk, a Disznókő mindenben nagyon kiszámítható a magas minőséget tekintve. Nyilván az aszú a legfontosabb boruk, de mint nagyborászat, a piac tőlük is elvárja már a megbízható száraz bort, ami náluk belépőbor és nem több, a magaslatokat az édes borok jelentik, melyek late harvest és szamorodni alapokon nyugodnak. Mészáros László bevezetőjében is elhangzott, hogy az AXA Milessimé cégcsoport ugyan számos történelmi borvidéken készít borokat (Bordó mellett, Burgundiában, Portóban is), de Hegyalján kellett a legkreatívabbnak lenniük. Annyival egészíteném ki, hogy a legbátrabbaknak is itt kellett lenniük. Márpedig a Disznókő forradalmat indított a 90-es évek aszúival. Mérföldkövekkel ünnepeltük a 25 év komoly munkásságát:

Tovább

Ripka Gergely

Pezsgőt innék egész nyáron

Herczeg Ági MasterTasting/7

Herczeg Ágnes javában vizsgázik eközben Londonban. Ezzel a poszttal is szeretnék neki nagyon sok sikert és szerencsét kívánni a nagy megmérettetésen! Óriási felkészülési munka előzi meg az ilyesfajta vizsgát. Nyugodt és eltökélt volt, mikor legutóbb együtt kóstoltunk. Amolyan laza ünneplés gyanánt pezsgőkkel koccintottunk az utolsó közös kóstolás alkalmából. Mindenféle stílusba belekortyoltunk: prosecco a maga fiatalos lazaságával, könnyű gyümölcsösségével, Cava a maga sajátos érleltéségével, Lambrusco a megszokhatatlan édességével (nem is tudtam igazán írni róla), néhány kuriózum és természetesen az örök csúcsok-csúcsa: Champagne, a finom kis részletekkel. Mindig mondom, hogy pezsgőt én bármilyen év- és napszakban képes lennék inni, de nyáron aztán végképp szezonja van: frissítő bubik, esküvők, kertipartik, jókedv...ezek szinte elképzelhetetlenek jó pezsgő nélkül!

Tovább
Szilvolgy

Ripka Gergely

Tovább