x

Ripka Gergely

SAP//2o13

Nagy évjárat Bzolitól

Balogh Zolit mindenki ismeri. Az online borszíntéren az egyik legnagyobb provokatőr, aki az évek során bárkivel szóváltásba tudott már kerülni, aki él és mozog. De nem csak erről ismerszik meg. A 2000-es évek közepe óta Somló egyik meghatározó borászatának, a Somlói Apátsági Pincének a birtokosa és a helyi közösség egyik fontos motorja is. BZoliról mindenkinek van véleménye. Boraik tudatosan buja, maradékcukoros, túlérett hangulata is megosztja a közönséget; én időről-időre belefutok olyan SAP borba, amik nem osztanak meg, sőt szívesen fogyasztom őket. Néha késsel, villával. A túlkapások ellenére tetszik bennük, hogy önmaguk definíciói. Nem hasonlítanak senki másra. Miért is kéne skatulyákban gondolkoznunk egy fajta/borvidék kapcsán? Szerettem a 11-es Furmintot, de a 10-es év Juhfarkja, 12-es év Hársa is élmény volt. Minden évből valami… Hanem végre itt vannak a 2013-as borok is (első alkalom, hogy mind egszerre lettek készen), éppen ezért Zoltán összekürtölte a borszakma „léhűtőit”, hogy ismerkedjenek a kiváló évjárattal egy jó hangulatú, szórakoztató előadás közepette (kb. 30 komoly étteremtől volt jelen sommelier, a 6-7 újságíró mellett).

Kiegyenlített sor. De kedvencet most nehéz lenne mondanom. A borok nagyon fiatalok, és látszik rajtuk, amit Zoli is mondott: 10 évente egyszer van ilyen szép évjárat:

Olaszrizling 2013
15-ös cukor. Sós, mandulás, kesernyés benyomást kelt orrban, a fajtára jellemző mattabb szürkeséggel. Ásványos, széles bor, hosszú ízzel, melyben maradékcukor és a gyümölcsök játszanak főként. Egyszerre édeskés és a héjon történő áztatás miatt kicsit tapadós is az utóíz. Vacilálós 6

Juhfark 2013
10.5-ös cukor. A fajta extrém jó cukorgyűjtő képessége 2013-ban is kiütközött a szőlőben, töppedt, aszúsodott is (éppen ezért egy külön borra való szelekció is készült juhfakrból, mely a sor végén jön, türelem). Ahogy az olaszrizlingre, úgy talán a „parasztgyerek” juhfarkra sem feltétlen építené a pince jövőjét Zoli. Elsőre elég kellemetlen buké: karalábé, zöldségek, de édeskés felhangokkal. Ízre csípős alkoholosság, még hömpölygősebb, gejlebb korty. Sok cukor, de mellé nagy test és némi lendület is párosul. Izgalmas világ, de ha az előbb vaciláltam, akkor most 5+

Furmint 2013
12.6-os cukor. A Fúró, ahogy Zoli mondaná. Illatában édes gyümölcsök, füge, kajszi és némi tölgyesség (de csak az én műszereim okoztak intoleranciát, másnak nem igazán). Hosszú az íz, komoly testtel is bír, mellette ismét érezni a cukrot, mely sűrűvé teszi a kortyot. Ott van benne is a szépség és ismét egy vacilálós 5+

Hárslevelű 2013
Az elsőre kissé bizarr illat kandírozott gyümölcsökben, ananászos, édesen tropikális késői szüretes hangulatban állapodik meg. Édeskés, SAP-osan buja, hízelkedő íz. Már-már túl kedves akar lenni, de mégis kissé gejl. 5+

Tramini 2013
Traiminis, rózsás, virágos fajtajegyek, amit csak nagyon kevesen szeretnek úgy igazán, de Balogh Zoli kendőzetlen rajongással viszonyul a fajtához (elzászi etalonokkal szívében). Elsőre meglepően nehéz és telt idomúnak hat, van alkohol és van bőven súlya is, de aztán olyan szépen fókuszákt savakat kapok a végén, mint sehol eddig. Nem vagyok a fajta megszállottja én sem, de tetszik, ahogy Somlón viselkedik. 6

Hilla 2013
60-as cukor (7.6 sav). Klasszik. Zoli finn feleségéről hirtelen elnevezett védjegyszerű házasítás: Juhfark, Furmint, Hárs. Gyönyörű narancsos illat. Ízre sok cukor, édes íz, egyelőre feldíszítve friss sárga gyümölcsökkel is. Kedves és szeretnivaló tétel. 6

Juhfark Főbor 2013
90-es cukor. A már említett módon a külön szedett, botritiszes juhfarkból készült. Főbort tudnillik bárhol lehet palackozni az országban, két év érlelés után. Friss déli gyümölcsök primer illata, késői szüretes jegyekkel, engem nem zavart a botritisz. Krémes, masszív testű korty. Kicsit szúrós íz, aztán a végéig kitartó lendülettel jellemzhető, melyért nyilván 9-es sav is felel (igaz a korty végén rázza meg magát inkább, de akkor legalább megadja a frissességet). 6

X
Ősz van

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

III. Franc & Franc: november 24-25

Szakmai fórum és pincetúrák a Villányi Franc jegyében

Villány is választott magának egy csillagot. Na nem olyat, mint az egri csillag, sőt tudvalevő, hogy bikavérjük és furmintjuk sincs. Három esztendeje már, hogy a villányi borászok a Cabernet franc-t tűzték zászlajukra. Talán a legtöbb olvasónak nem újdonság, hogy hazánkban az idő ezt a fajtát igazolta jobban a két cabernet közül. Ennek jegyében 2015-ben a Cabernet franc egyik őshazájából, a Loire-völgyéből hívtak meg vendég borászokat Villányba, míg tavaly már az egész óvilágból érkeztek franc-hívő pincészetek (Friuli Gravi régió, Balkán-térség). Két éve bevezetésre került a prémium és super prémium kategória is a Villányi Franc márkanév és logó mellé (a prémiumnál max 60 hl/ha terheléssel, legalább egy éves hordós érleléssel, míg a super prémium esetében 35 hl/ha terheléssel készül, egy évet tölt hordóban és egy évet palackban, első évjárata a 2014-es volt). De mit tud a franc, ha villányi? - Nos erre keresi a választ a Franc&Franc idei eseménysorozata.

Tovább

Ripka Gergely

Időutazás bikavérben

Egri és szekszárdi klasszisok tanulságai

Nehéz téma a bikavér. Rögtön egy keserű vallomással kell kedzenem, szinte mindig hiányérzettel gondolkodom a bikavár kapcsán. Kialakult ugyan szabályozás mögötte, de nem tűnik semmilyen szempontból olyannak, amivel az átütő siker garantálható lenne Egerben (vagy akár Szekszárdon). Mert van példásul az egrieknek superior meg grand superior, de érzett már ezek között a kategóriák közt valós színvonalbeli különbségeket bárki? Talán ez a kóstoló eldönti. Az összetétel eleve túl sokféle lehet (ráadásul a magasabb kategóriánál még több fajta bonyolítja a képet). Mindez nagyban megnehezíti, hogy a bornak egységes stílusa, identitása mehessen át a köztudatba.

Tovább
Dönnhoff, Nahe.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

Dönnhoff: rajnai a megérkezett borivónak

A komoly szőlőfajta, melyet mégis bárki megért

A rajnai-rajongóknak bizonyára nem kell bemutatni az ikonikus német pincét. Dönnhoff. - Huszonöt hektáros családi birtok, több dűlőben a Nahe-folyó mentén. Meredek domboldalak, részben vulkanikus, agyagos, palás kövekkel. Termőhely-közeli szemlélet, s mindennek mentén tiszta filozófia. Bevezető gondolatnak még annyit, hogy a németek megcsinálták azt, ami nekünk ezidáig egyik fajtánkkal sem sikerült: eredeti és egyszerre szerethető bort készíteni a fajtájukból, mely evidens igazodási pont az egész világ számára. Mert akárhány ismerősömnek (laikus vagy szakmabeli) mutatok német rajnait, a hatás mindig ugyanaz: „Hu, ez nagyonjó!”.

Tovább