Bormarketing és Borjog Konferencia 2015
Interjú Rókusfalvy Pállal és Prónay Bencével
Az idei Bormarketing és Borjog Konferencia sorban már a negyedik lesz. A 200 fősre tervezett konferencia kiemelt célja, hogy felületet biztosítson a szőlőbor ágazatot segítő véleményformáló gondolatoknak és teret adjon a szakmát érintő érdemi kommunikációnak. Az elmúlt 20-25 év sikereire, sikertelenségeire ráfér a szakértői elemzés, de remélhetőleg kapunk majd megoldási javaslatokat is melléjük. Bizony lesz miről beszélgetni tehát idén is, ráadásul az eseménynek ’Nyitás a nagyvilágra’ felkiáltással kiemelt témája is lesz. Aki érdeklődik a bor marketing és jogi aktualitásai iránt, annak a www.aborkonferencia.hu címen kell regisztrálni a New York palotában március 5-én megrendezésre kerülő eseményre. A konferenciát a kezdetek óta két ember nevével köthetjük össze: dr. Prónay Bencét és Rókusfalvy Pált kérdeztük:
Bence, neked mint jogásznak mit jelent ez a konferencia?
PB.: Ez a konferencia nekem egy régi terv megvalósulása, amelyet az a hit indított útjára, hogy nagyon sok kérdést, szakmai vitát lehetne „rövidre zárni”, ha a megfelelő körülmények között tudnánk egy fedél alá hozni az érintetteket. Ez egy olyan rendezvény ahol az ágazat szereplőinek lehetősége van megnyilvánulni, találkozni a kompetens döntéshozókkal, partnerekkel, információt szerezni az aktuális jogszabályváltozásokról, piaci lehetőségekről, tendenciákról.
Mitől specifikus a bor marketingje és jogi háttere?
PB.: Egy szóval: a terméktől. A bor sokkal több, mint egy egyszerű élelmiszer. Többet várunk tőle, többet teszünk bele. Ügyvédként azt gondolom és azt tapasztalom, hogy számos olyan szakterület van, ahol akár pár órás felkészüléssel fel tudja venni a jogász a fonalat, érdemben össze tudja kapcsolni a tényállást a releváns jogszabályokkal. A borjog nem ilyen. Itt nélkülözhetetlen a termék iránti mélyebb érdeklődés, az alapfogalmak-, alap borászati eljárások-, a kapcsolódó adminisztráció-, közigazgatási eljárások – és vonatkozó jogszabályok ismerete.
Pali, változott bármi az első konferencia óta? Kérlek foglald össze röviden a kezdeti es jelenlegi célokat!
RP.: Változást csak pozitív értelemben érzékeltünk. Egyre több a résztvevő, egyre nagyobb a figyelem körülöttünk. A cél mindezek mellett változatlan: lehetőséget biztosítani a borászok, szakújságírók, jogászok, kormányzati szervek képviselői, illetőleg a bormarketing szakemberek számára, hogy találkozzanak, megvitassák az aktuális borjogi kérdéseket, párbeszédet folytassanak a hazai bormarketing irányvonalairól.
Mennyire érzitek sikeresnek az elmúlt három év eseménysorozatát?
RP.: mindenképpen sikeresnek érezzük a rendezvényt, mert fejlődik és gyakorlatilag az első perctől kezdve betölti a célját.
Állami, illetve kormány szinten mennyire van foganatja a konferencia tanulságainak?
PB.: a kompetens döntéshozók, szakpolitikusok minden évben jelentős számban és magas szinten képviseltetik magukat a borkonferencián, mind előadóként, mind hallgatóságként. Azt gondolom ez önmagában fontos, jelzés értékű körülmény. A kérdésedre válaszolva, azt tapasztalom, hogy van foganatja és példaként az adminisztrációs terhek csökkentését hozhatnám, amely már az első konferenciának is kiemelt témája volt és amely területet érintően a 2014-es konferencián is fontos eredményről számolhattak be az előadók.
Mi lesz az idei év fő témája (és miért)?
RP.: a fő témánk idén a „Nyitás a nagyvilágra”, ami utal többek között arra is, hogy a hangsúly idén a bormarketingen lesz. A téma adta magát, az ágazat egyre nagyobb érdeklődéssel fordul a világ felé, piacot keres, kóstol, tapasztal. Sőt, arról is hallhattunk az elmúlt időszakban, hogy a diplomácia is jelentős elvárásokkal fordul ehhez a speciális, ikonikus termékhez.
Elég színesnek ígérkezik a program. Mi alapján válogattatok az előadások témáit és, hogy kik szólalnak föl az érintett témában!
PB.: ahogy a téma úgy az előadók személye is adta magát. Mindketten ezen a területen mozgunk és egy egész éves „tapogatózás” eredményeképpen alakul ki bennünk, hogy hova várjuk az ágazatot érintő hangsúlyokat az elkövetkező időszakban.
Tavaly nekem talán a kerekasztal beszélgetés volt a legkevésbé erős pont. Idén mi lesz a beszélgetés témája?
RP.: Nyilván itt a műfajból fakad, hogy nem egy előre megírt, szigorúan végiggondolt tartalom közléséről van szó, hanem egy spontán beszélgetés alakul a téma körül, amely a közönséget is jobban megoszthatja. Idén „Kóstoljuk a világot” címmel indítom moderátorként a beszélgetést, ami tulajdonképpen egy kérdésként, kijelentésként és felkiáltásként is értelmezhető. A meghívottak között jelen lesznek az ágazat szempontjából megkerülhetetlen kereskedők, véleményformáló szakújságírók és gasztronómiai szakemberek.