x

Ripka Gergely

Bormarketing és Borjog Konferencia 2015

Interjú Rókusfalvy Pállal és Prónay Bencével

Az idei Bormarketing és Borjog Konferencia sorban már a negyedik lesz.  A 200 fősre tervezett konferencia kiemelt célja, hogy felületet biztosítson a szőlőbor ágazatot segítő véleményformáló gondolatoknak és teret adjon a szakmát érintő érdemi kommunikációnak. Az elmúlt 20-25 év sikereire, sikertelenségeire ráfér a szakértői elemzés, de remélhetőleg kapunk majd megoldási javaslatokat is melléjük. Bizony lesz miről beszélgetni tehát idén is, ráadásul az eseménynek ’Nyitás a nagyvilágra’ felkiáltással kiemelt témája is lesz. Aki érdeklődik a bor marketing és jogi aktualitásai iránt, annak a www.aborkonferencia.hu címen kell regisztrálni a New York palotában március 5-én megrendezésre kerülő eseményre. A konferenciát a kezdetek óta két ember nevével köthetjük össze: dr. Prónay Bencét és Rókusfalvy Pált kérdeztük:

Bence, neked mint jogásznak mit jelent ez a konferencia?
PB.: Ez a konferencia nekem egy régi terv megvalósulása, amelyet az a hit indított útjára, hogy nagyon sok kérdést, szakmai vitát lehetne „rövidre zárni”, ha a megfelelő körülmények között tudnánk egy fedél alá hozni az érintetteket. Ez egy olyan rendezvény ahol az ágazat szereplőinek lehetősége van megnyilvánulni, találkozni a kompetens döntéshozókkal, partnerekkel, információt szerezni az aktuális jogszabályváltozásokról, piaci lehetőségekről, tendenciákról.

Mitől specifikus a bor marketingje és jogi háttere?
PB.: Egy szóval: a terméktől. A bor sokkal több, mint egy egyszerű élelmiszer. Többet várunk tőle, többet teszünk bele. Ügyvédként azt gondolom és azt tapasztalom, hogy számos olyan szakterület van, ahol akár pár órás felkészüléssel fel tudja venni a jogász a fonalat, érdemben össze tudja kapcsolni a tényállást a releváns jogszabályokkal. A borjog nem ilyen. Itt nélkülözhetetlen a termék iránti mélyebb érdeklődés, az alapfogalmak-, alap borászati eljárások-, a kapcsolódó adminisztráció-, közigazgatási eljárások – és vonatkozó jogszabályok ismerete.

Pali, változott bármi az első konferencia óta? Kérlek foglald össze röviden a kezdeti es jelenlegi célokat!
RP.: Változást csak pozitív értelemben érzékeltünk. Egyre több a résztvevő, egyre nagyobb a figyelem körülöttünk. A cél mindezek mellett változatlan: lehetőséget biztosítani a borászok, szakújságírók, jogászok, kormányzati szervek képviselői, illetőleg a bormarketing szakemberek számára, hogy találkozzanak, megvitassák az aktuális borjogi kérdéseket, párbeszédet folytassanak a hazai bormarketing irányvonalairól.

Mennyire érzitek sikeresnek az elmúlt három év eseménysorozatát?
RP.: mindenképpen sikeresnek érezzük a rendezvényt, mert fejlődik és gyakorlatilag az első perctől kezdve betölti a célját.

Állami, illetve kormány szinten mennyire van foganatja a konferencia tanulságainak?
PB.: a kompetens döntéshozók, szakpolitikusok minden évben jelentős számban és magas szinten képviseltetik magukat a borkonferencián, mind előadóként, mind hallgatóságként. Azt gondolom ez önmagában fontos, jelzés értékű körülmény. A kérdésedre válaszolva, azt tapasztalom, hogy van foganatja és példaként az adminisztrációs terhek csökkentését hozhatnám, amely már az első konferenciának is kiemelt témája volt és amely területet érintően a 2014-es konferencián is fontos eredményről számolhattak be az előadók.

Mi lesz az idei év fő témája (és miért)?
RP.: a fő témánk idén a „Nyitás a nagyvilágra”, ami utal többek között arra is, hogy a hangsúly idén a bormarketingen lesz. A téma adta magát, az ágazat egyre nagyobb érdeklődéssel fordul a világ felé, piacot keres, kóstol, tapasztal. Sőt, arról is hallhattunk az elmúlt időszakban, hogy a diplomácia is jelentős elvárásokkal fordul ehhez a speciális, ikonikus termékhez.

Elég színesnek ígérkezik a program. Mi alapján válogattatok az előadások témáit és, hogy kik szólalnak föl az érintett témában!
PB.: ahogy a téma úgy az előadók személye is adta magát. Mindketten ezen a területen mozgunk és egy egész éves „tapogatózás” eredményeképpen alakul ki bennünk, hogy hova várjuk az ágazatot érintő hangsúlyokat az elkövetkező időszakban.

Tavaly nekem talán a kerekasztal beszélgetés volt a legkevésbé erős pont. Idén mi lesz a beszélgetés témája?
RP.: Nyilván itt a műfajból fakad, hogy nem egy előre megírt, szigorúan végiggondolt tartalom közléséről van szó, hanem egy spontán beszélgetés alakul a téma körül, amely a közönséget is jobban megoszthatja. Idén „Kóstoljuk a világot” címmel indítom moderátorként a beszélgetést, ami tulajdonképpen egy kérdésként, kijelentésként és felkiáltásként is értelmezhető. A meghívottak között jelen lesznek az ágazat szempontjából megkerülhetetlen kereskedők, véleményformáló szakújságírók és gasztronómiai szakemberek.

X

Ripka Gergely

***Demeter Zoltán: Cabernet franc stílusok

Két nehéz évjárat vizsgázik

Azok, akik közelről figyelték a tokaji ikon munkásságát, biztosan emlékeznek még, hogy volt pár évjárat, amikor Demeter Zoltán Egerből (Nagytálya) vásárolt egy helyi termelőtől kékszőlőt, amit aztán saját pincéjében készített el. A szőlő természetesen a maximalista borász kívánalmai szerint lett művelve, beérlelve, szüretelve, hogy a nagyratörő vízióknak megfelelő minőség születhessen meg belőle (a név kötelez). Élénken él bennem a 2009-es első élmény (16 v/v %), de volt egy vékonyabb évjárat, aztán ismét tetszett az ugyancsak vastag 2013-as is, most pedig két olyan évjáratot fogunk megnézni, mely ékes példája annak, hogy az elmúlt 30 év két legviszontagságosabb évjáratában is lehetett izgalmas, időtálló vörösborokat készíteni… Nézzük is meg őket közelebbről:

Tovább

Ripka Gergely

Stílusgyakorlatok Moseltől az Etnáig

Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt

Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!

Tovább

Ripka Gergely

*Balassa 2017

Keserédes, felemás élmények

A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….

Tovább

Ripka Gergely

Az Alión-sztori

8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával

Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 2.)

Egy viszontagságos év édesei 10 év után

A pénteki száraz sor után még volt idő, kedv és persze hűtött palack néhány különlegesség erejéig. Nem csak tokajiak, külföldi borok is kerültek a pohárba. Lássuk, édesben mennyire sikerült szóra bírni a nehéz 2014-et...:

Tovább