Ha ez a poszt már kiment, valaki szóljon! Kicsit megpróbálom rendszerezni a porette kézirataimat. Igencsak elkallódott jegyzet következik még a nyári napokról. Egy emlékezetes hegyaljai nap. - Gervai János, az Onyx* headsommelier-je, valamint Demeter Zoltán már tavaly is szerveztek egy izgalmas, felettébb jó hangulatú, zártkörű mustrát a Kakasban. Tavaly a hárslevelű, idén a furmint adta hozzá a színpompás hátteret. Most is hozta mindenki, amit otthon/pincében talált „vulkanikus furmint” témában. Jelen volt még a közös szeánszon a Berecz és a Bodó házaspár, Bukolyi Marcell, Gálik Judit - grafikus, Vállai Béla - a debreceni Ikon étterem sommelier-je, Csepreghy Márk - amerikai-magyar borkereskedő, Losonci Bálint - mátrai borász, illetve Takács Lajos - immár Somlóról hazatalált hegyeljai lakos. Micsoda társaság?

Remek beszélgetések alakultak ki a délután folyamán, és nem csak furmint-témakörben. Öröm, hogy össze tud jönni a borvidékről ennyi karakter, akik megosztják nyíltan egymás közt gondolataikat. És külön érdekes volt, hogy a kóstoló közben hívott föl egy kiadó tulajdonosa, hogy megkérdezze, hogy áll a kalauz, mik a terveim. Afelől is érdeklődött, hol vagyok éppen, mit csinálok és kikkel: mondtam, egy kóstolón vagyok épp Hegyalján, az itteni alkotó értelmiség körében. Éreztem a hangján, hogy ezt nem igazán tudja értelmezni…pedig pont így volt. Hegyalján alakul egy stabil alkotó közösség, mely kommunikál. Ez a folyamat nem gyors, de végül nagyobb erő és egység lesz az eredménye, mint amit azok sejtenek, akik ezt őszintén remélik és várják (már nagyon régóta).
Sokmindennek a kulcsa rejlik ebben a kohézióban. Tokaj pont ezeknek a közösséget alkotó embereknek a borvidékeként tudott virágozni hajdan. Azt látom, hogy a régió közössége hosszú idő óta először kezd tényleges közösséget formálni. S ez a közösség egy irányba gondolkozik. Látszik erre egyfajta igény is, és az erős igény előbb-utóbb eredménnyel jár.

Hollóvár Fumint 2013.**
Takács Lajos utolsó somlói furmintja hozta. És kóstolva különösen szívszaggató felismerés ez a végkifejlet. A 19-es induló mustfokkal kierjedt bort csupán durvaszűrőn engedték át, egyszer kénezték (60-70-es a kénszintje). Szuper gyümölcsös illattal kápráztat el. Körte, birs, trópusi gyümölcsök, sőt virágok. Sima felszínű a korty, zamatos, rezzenéstelen egyensúly, hibátlan szerkesztés és ív. Ízében is a primer jegyekről, de mindenekelőtt a finom eleganciáról szól minden. Egyszerűen minden patentul illeszkedik benne. Takács Lajos egyik legszebb bora so far. Mire megtalálta a kezdeti súlyos borai után a számára kívánatos eleganciát, addigra abba is hagyja (de legalább a csúcson). Ezen a kóstolón csak egy bor nyújtott nekem többet. 7+

*Demeter Zoltán Veres 2012.
Gyurmás, krétás, köves illat. Kissé túlsúlyos a korty, sok birssel, édes körtével, szolidabb savval, a részletgadagság, mineralitás mellett is némi lustasággal. Volt már jobb formában is. 6+

Losonci Bálint Furmint 2013
Spontán erjesztett, tartályos bor Nagyrédéről. Almás, cefrés, cukorkás, púderes illat, virággal, mentával. Citrusos ízek, élénk, fiatalos sav, csupa finom frissesség és jókedv ez a bor. 6

*Bott Pince Csontos 2012.*
Barackos és egyszerre fás illat. A Csontos mindig a Bott-sor legmagasabbika. Messze nem a frissességről, feszességről szólnak már ezek a 11-es furmintok. Meleg és komoly bor, kevés a sav, széles és gazdag, sok érett sárgahúsú gyümölcs díszével. 7

Bukolyi Viognier Selection 2013.*
Érdekes volt kakukktojásként megkóstolni Marci borát. Őszibarack-joghurtos, virágos illata jelzi a sok visszafogott furmint közt, hogy ez a fajta igencsak szeretnivaló. Ízre sok gyümölcs, az illat válik valóra szájba véve is. Mellette aztán sűrű, krémes, hosszú és nagyon szép bor. 6+

*Bott Pince Határi (dugóval) 2011.
Izgalmas összehasonlítás következett. Parafa vs. vinolok ugyanazon borral. És érdekes tanulsággal szolgált. Itt sajátos, Bottos karakter érezhető, melyben a barack a vezető jegy az ásványok mellett. Alkoholos, lusta, kevés a sav, még kevesebb az élénkség a nagy anyag ellenére. S egyfajta érettség is markánsan kiütközik már rajta. 6

*Bott Pince Határi (vinolok) 2011.*
Sokkal élénkebbek a gyümölcsei, szinte frissnek hat és ezzel sokkal szebbnek is. Jó inni, ásványos, csupa finom gyümölcs, mondhatni remek állapotban van és az alkohol sem érződik. Parádé. A különbség óriási. 7

Kikelet Váti 2009.*
Kihegyezettebb illat az előzőek után: zöldes gyümölcsök és petrol, döbbenet friss még ma is. A korty félszáraz, érezhető némi maradékcukor, de mellette nagyon elegáns és élénk is ez a furmint. 7+

Balassa Király 2005.
Gumis illat, kukoricával, tercier érettséggel. Az íze kesernyés, fáradtság jeleivel és az az érzésem, mintha már az alapanyaggal sem lett volna egészen rendben minden. 5+

Barnabás Pince Furmint 2011
Füstös, tűzköves illat. Ízre sós, köves, hosszú. Inkább széles, kimondottan komplex bor, kiváló savakkal. 6

Balassa Mézes mály 2009.**
Balassa István a Mézes Mályban nem hibázik soha. Pedig ez a bor sem az egyre keresettebb, népszerűbb feszesség irányából közelít rá a nagy száraz furmintra. Idő kell neki a kitöltés után mire kis kuszaságával összerendeződik zavarában: vanília, magasabb illó, porosság, narancs, palackérettség. A korty is ehhez mérhetően sűrű, krémes textúrával, hosszú és súlyos ízzel. Van benne egy kis hömpölygősség persze, mégis egyensúlyos, fókuszált marad a végéig, sárga gyümölcsöket idéző savakkal búcsúzva. A 15-ös szeszt bőven elbírja a mázsás beltartalom. Hosszabb, szélesebb, összetettebb, izgalmasabb volt a sor többi boránál. Épp a csúcson lehet: 8

Somlói Apátsági Pince Furmint 2011.*
Tropikális illat, virágokkal, meglepő intenzitással. Hömpölgyőbb az íze ennek is, súlyos, hosszú, száraz, mégis sima tapintású és gazdag furmint Somlóról. Az egyik kedvencem a pincétől. 7+

Hollóvár Furmint 2008 (szűretlen kiadás)
Tehét nem az, ami forgalomban volt. Főtt és sült gyümölcsök uralják palackérett illatát. Kissé késői szüretes benyomást kelt. Cseres, izgalmas savú bor (akkora élményt nem nyújt, mint a 8-as forgalmi tétel, de tetszett). Sajnos ennél a résznél egy rövid autós kitérőt kellett tennem a kószoló közben Kisfaludra…

*Bott Pince Csontos 2008.*
Petrolos, trópusi gyümölcsös, poros (löszre hajazó illat), pici gumissggal. A Kikeletre emlékeztet jellegében. Friss, üde, citrusos savú, mégis húsos bor. Nagyon szépen érik, tán sose volt még ennyire tetszetős ez a bor. Minden olyan remekül integrálódott és letisztult (még a korábban sorjás sav is). 7

*Királyudvar Sec 2006.
Elsőre még egész korrekt palackérett illatot mutat, amibe körte és birs is maradt mutatóba. Szellőzve az öregedés jelei kerekednek felül. Ízre sokmindent megőrzött simaságából, kerekségéből, eleganciájából, csiszoltságából, melyek erre az évjáratra nagyon jellemzőek. Ám sajnos mégis a 6-os Úrágyához hasonló hanyatlás lesz úrrá rajta pár perc után. 6

*Királyudvar Sec 2005.
Ez nem a Királyudvar napja volt… Mondjuk az 5-ös száraz Királyudvaroktól én már nem várok semmit. Egy-két éve lejtőre került a Demi-Sec és a Sec is. Ez is öregedő, oxidált, reszelt almás jelleget mutat. Kár lenne pontozni…(ugyanez hatványozottan igaz egy 2007-es Tokajicum Héjja Furmintra is).

Béres Lőcse 2003.*
Emlékszem, sokáig emlegették ezt a remek száraz tokajit. - Azt, hogy a Béres sem maradt ki igazából a dűlőszelekciók hőskorának eseménysorából, és hogy pont ez a Lőcse igazán nagyokat szólt éveken át. Örültem a megkésett első találkozásnak. – Szép érettségű illat, melyben maradtak izgalmas gyümölcsök is. Ízre a simasága a meghatározó, van alkoholja is, de az egyensúly csodás, máig szuper szerkezet mellett. Igen tartalmas, nagy bor. Nagyszerű finálé. Szeretnék a mostanában kissé csendes Bérestől még sok hasonló borral megismerkedni. 7

Ennek a (talán idei utolsó) nagyposztnak a múltidéző borai után ragadnám meg az alkalmat, hogy áldott ünnepeket kívánjak az összes kitartó és lelkes olvasónak. Tartalmas év áll mögöttem: Tokaj Kalauz, megújult blog, 13.5, ezernyi kóstolt bor és még annál is több levezetett kilométer. Remélem, 2015-ben is hasonló kihívások fognak mozgásban tartani, lesz sok élmény, lesz mit megélni. Ugyanezt kívánom mindenki másnak is. Addig is cheers.