x

Ripka Gergely

Nagy Kornél és a Dűlők Legendája

Könyvajánló: a Royal Tokaji dűlői

Amikor a Tokaj környéki dűlőkről beszélgetünk, egy ember neve szinte biztos, hogy sokaknak eszébe jut. Alkonyi Lászlóé, aki a hegyaljai dűlők tán legnagyobb ma élő ismerője (legalábbis ezt gondoltam mostanáig, de már nem vagyok benne biztos…). Immár tudjuk róla azt is, hogy sajnos a dűlők kutatásával (ami bizony komoly levéltári búvárkodással jár) felhagyott, és saját tállyai birtokának ügyei kötik le mindennapjait. A tokaji dűlők klasszifikációjának feltámasztásában az általa alapított HetedHéthatár Egyesület tett utoljára érdemi lépéseket, melynek eredménye egy 2012-ben Bél Mátyás nyomán kiadott klasszifikációs térkép lett. Az egyesület azóta csendes. (Ahogy a dűlőbesorolás fontos és sürgető kérdései is kallódnak kissé.) Tagja volt viszont ennek a tenniakaró közösségnek egy Hegyalja iránt igen elkötelezett történész, Nagy Kornél, aki azóta is szüntelen kutat a levéltári anyagok közt, hogy kiderítse, melyik birtok, melyik dűlőjének milyen messzire vezethető vissza a törénelme. Nem olyan régen a mádi Royal Tokaji Pincétől kapott hasonló megbízást, melyből egy szép kis kiadvány is született mostanra, Dűlők Legendája címmel.

A könyvecske részletezi a borászathoz kapcsolódó öt dűlő adottságait, ma ismert történelmi múltjukat, illetve aszúik karakterét is, melyet egy bemutató keretein belül a szerencsés meghívottak is megkóstolhattak. Csupa titok, birtokvita, fejedelmi, grófi családi történetet bújik meg minden tokaji dűlő neve mögött. E titkok felderítésével látszik csak igazán, mekkora értéket képviselt már ötszáz éve is egy-egy kitűnő adottságú szőlőhegy. Öröm lenne, ha a történelmi jelentőségű dűlők mindegyikéről előbb utóbb olvashatnánk hasonló leírásokat. Kornél komoly kutakodásai nyomán is szinte napról-napra fény derül izgalmas, általunk nem sejtett fejleményekre, egyre régebbi és régebbi birtoklevelekből, periratokból.
Ajánlott irodalom tehát mindenkinek a Dűlők Legendája, aki egy picit is fogékony a történelmi és/vagy borászati témákra. A könyv kereskedelmi forgalomban valószínűleg sajnos nem lesz elérhető, de a pincénél, Mádon biztos kapható lesz. Úgyhogy, ahogy mondani szokás: vigyázat nyomokban spoiler veszély. (Csúnya megfázás közepette futottam neki a boroknak, de megpróbáltam állni a próbát.)

Royal Tokaji Mézes Mály 6 puttonyos tokaji aszú 2009.*
Mézesmál…Mézes Mály? Egy örökké ködös anomália a tokaji dűlők nomenklatúrájában és történelmi múltjában. Amit biztosan tudunk, az az, hogy történelmi Mézesmálként ez a termőhely jóval kiterjedtebb volt, mint a ma ismert Mézes Mály. Tulajdonképp az egész déli-délnyugati Tokaji-hegyet, pormontóriumot ezzel a névvel illették, jelenlegi tudásunk szerint már 1411 óta.
Propoliszos illat. Narancsos íz. Jól iható, laza és puha tapintású aszú. Sok cukor, mézes, édes lecsengés, szép nagyon. Nem a szerkezettel, nem a savakkal, hanem a kedvességgel hódít. 7+

Birsalmás 6 puttonyos tokaji aszú 2007.*
Régen az egyszerűbb emberek dűlője volt, ellenben ma a mádi burzsoát találjuk itt nagyobbrészt. A 17. század elején birasalma liget volt a közelben, innen a név. Nagyjából a 15 éves háború után, az 1600-as években telepíthették ide a szőlőket. Tehát nem tekinthető annyira ősi dűlőnek.
Szarvasgombás, kandírozott gyümölcsös illat, Jóval több és erősebb, mádias savak szövik át. Meglepőek ezek a savak 2007-ből. Meleg érzet az utóízben, az alkohol is befűt kicsit. 7

Betsek 6 puttonyos tokaji aszú 2007.**
Mád legnagyobb dűlője (94 ha). Amit ma tudunk, az az, hogy egy bizonyos Becsked nevű nemes az 1430-as években volt alvárnagy, itt volt szőlője (s egyébként nem tűnik egy egyenes úriembernek Nagy Kornél kutatásai szerint, érdemes elolvasni). Később, a 17. század folyamán Mád legértékesebb dűlőjévé nőtte ki magát a Betsek, mely az Alaghyak kihalása után természetesen a Rákócziaké lett.
Enyhe illat, klasszikus barack és egy kis narancsosság. Jó izmosak, kissé élesek is a savai, megnyerő az egyensúly. Tele van még most is gyümölcsökkel. Kifogástalan karakter, mélység, az utóízben egy egészen halvány kesernyével. 7+

Szent Tamás 6 puttonyos tokaji aszú 2005.***
Az egyik legmagasabban fekvő mádi dűlő, mely talán a legrégebbi szőlőhegy is egyben. Középkori, egyházi időkben gyakran emlegették szimplán mádi szőlőhegynek. A mádi katolikus templom védőszentjéről nevezték el aztán Szent Tamásnak. Különféle iratok alapján feltételezhető, hogy már az 1300-as évek alatt ezzel a névvel illették. Később a már említett Alaghyak és lengyel hercegi családok írták a Szent Tamás izgalmas történetét. Olvassátok el ezt is!
Évek óta nem kóstoltam, anno nagyon szerettem. Jóval mélyebb szín, és orrban is érettebb karakter. Gomba, avar, dohány, melegség. „Úúú, de jó…!” Sok a sav, hosszú, ásványos ízek, feszes, citrusos aszú. Eszméletlen izgalmasan érik. Kimagasló aszú. 8+

X
Ősz van

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

III. Franc & Franc: november 24-25

Szakmai fórum és pincetúrák a Villányi Franc jegyében

Villány is választott magának egy csillagot. Na nem olyat, mint az egri csillag, sőt tudvalevő, hogy bikavérjük és furmintjuk sincs. Három esztendeje már, hogy a villányi borászok a Cabernet franc-t tűzték zászlajukra. Talán a legtöbb olvasónak nem újdonság, hogy hazánkban az idő ezt a fajtát igazolta jobban a két cabernet közül. Ennek jegyében 2015-ben a Cabernet franc egyik őshazájából, a Loire-völgyéből hívtak meg vendég borászokat Villányba, míg tavaly már az egész óvilágból érkeztek franc-hívő pincészetek (Friuli Gravi régió, Balkán-térség). Két éve bevezetésre került a prémium és super prémium kategória is a Villányi Franc márkanév és logó mellé (a prémiumnál max 60 hl/ha terheléssel, legalább egy éves hordós érleléssel, míg a super prémium esetében 35 hl/ha terheléssel készül, egy évet tölt hordóban és egy évet palackban, első évjárata a 2014-es volt). De mit tud a franc, ha villányi? - Nos erre keresi a választ a Franc&Franc idei eseménysorozata.

Tovább

Ripka Gergely

Időutazás bikavérben

Egri és szekszárdi klasszisok tanulságai

Nehéz téma a bikavér. Rögtön egy keserű vallomással kell kedzenem, szinte mindig hiányérzettel gondolkodom a bikavár kapcsán. Kialakult ugyan szabályozás mögötte, de nem tűnik semmilyen szempontból olyannak, amivel az átütő siker garantálható lenne Egerben (vagy akár Szekszárdon). Mert van példásul az egrieknek superior meg grand superior, de érzett már ezek között a kategóriák közt valós színvonalbeli különbségeket bárki? Talán ez a kóstoló eldönti. Az összetétel eleve túl sokféle lehet (ráadásul a magasabb kategóriánál még több fajta bonyolítja a képet). Mindez nagyban megnehezíti, hogy a bornak egységes stílusa, identitása mehessen át a köztudatba.

Tovább
Dönnhoff, Nahe.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

Dönnhoff: rajnai a megérkezett borivónak

A komoly szőlőfajta, melyet mégis bárki megért

A rajnai-rajongóknak bizonyára nem kell bemutatni az ikonikus német pincét. Dönnhoff. - Huszonöt hektáros családi birtok, több dűlőben a Nahe-folyó mentén. Meredek domboldalak, részben vulkanikus, agyagos, palás kövekkel. Termőhely-közeli szemlélet, s mindennek mentén tiszta filozófia. Bevezető gondolatnak még annyit, hogy a németek megcsinálták azt, ami nekünk ezidáig egyik fajtánkkal sem sikerült: eredeti és egyszerre szerethető bort készíteni a fajtájukból, mely evidens igazodási pont az egész világ számára. Mert akárhány ismerősömnek (laikus vagy szakmabeli) mutatok német rajnait, a hatás mindig ugyanaz: „Hu, ez nagyonjó!”.

Tovább